Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)

Bozóky Pál Gerő: Szent István jeruzsálemi alapítványairól

Bozsóky Pál Gero zarándokok előtt. Ebben a kényszerhelyzetben lett ismertté és nép­szerűvé az iszlám hívei között Jeruzsálem két szentélye: El Aksa és Omár kalifa mecsetje. De a messzi tájakról idesereglő muzulmán fa­natikusok nem ismerték a helyi „megegyezést” és elvakult vallási dü­hüknek nem egyszer estek áldozatuk a keresztény szentélyek. Egy ilyen alkalommal gyújtották fel a Szent Sír-kápolnát is. így újra res­taurálni kellett. 972-ben a fatimidák Muzz-Eddin-Allah kalifa vezetése alatt el­foglalták Jeruzsálemet. Bizánc reagálni próbált, és 975-ben sereggel indult a szent város megsegítésére, de a támadás hamar kifulladt, a város határát el sem érték Bizánc katonái. (20) A fatimidák biztonságban érezvén magukat Jeruzsálemben, eny­hítettek a megszállás szigorúságán. Újra jöhettek a távoli zarándo­kok. Adományaik lehetővé tették a IX. század végén a különböző ká­polnakupolák restaurálását. Különös figyelmet szenteltek ekkor a te­tőzeteknek. így került új, vagy megújított fedél alá a Szent Sir felett, a Golgota felett, a Szent Kereszt megtalálásának barlangja felett épült kápolna. Az átriummal azonban baj lett: mivel itt megállt Omár kalifa, ezen a címen a mohamedánok maguknak követelték és rövide­sen kis mecsetet építettek a keresztény szentély tőszomszédságában. Ezzel szemben a keresztények elérték, hogy a három keresztény ká­polna felett egységes tető legyen. Sőt a baloldalon a görögök és az örmények új kápolnákat emeltek. így lett egy emlékkápolna azon a helyen is, ahol a hagyomány szerint, a feltámadt Krisztus anyjának megjelent. (21) Az ezredforduló évében tehát ez a meglehetősen komplex épülettömb volt a „Szent Sír Bazilikája”. Az új uralkodó család hatodik kalifája, Hákim, az udvari intri­káktól felbőszítve 1008-ban a keresztények üldözésébe kezdett és 1009-ben kiadta a parancsot szentélyeik lerombolására. Újra kira­bolták tehát a Szent Sír Bazilikát (22), aztán felgyújtották, sőt jelen­tős kárt tettek a falakban is. De Hákim a zsidókat sem kímélte. Rövi­desen rendeletet adott ki, hogy keresztény és zsidó megkülönböztető jelvényt hordjon a nyakában. A keresztény egy súlyos keresztet, a zsidó pedig egy ugyancsak súlyos borjú-fejet, az aranyborjú imádá- sát idézve emlékezetébe. (23) Az egyre súlyosabb zaklatások miatt sokan meginogtak a hitük­ben és áttértek a muzulmán vallásra. (24) A Jeruzsálembe induló za­28

Next

/
Oldalképek
Tartalom