Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)

Erdő Péter: Az esztergomi vikáriusi bíróság könyvkultúrája legrégebbi protocolluma tükrében

Az esztergomi vikáriusi bíróság könyvkultúrája II. Az esztergomi vikáriusi bíróság legrégibb protokollkönyve 1. Külső leírás Az Esztergomi Prímási Levéltár „Acta Consistorialia” (Acta Consist.) elnevezésű fondjában, szám nélkül, „Protocollum Anno­rum 1525, 1532, 1564” megjelöléssel őriznek egy vékony kötetet mint a legrégibb protocollumot. A kötet (félbőr kötés, XVHI/XIX. század, 330 x 115 mm) külső címlapján címkével van ellátva. Ezen a következő szöveg áll: „Sacrae Sedis Strigoniensis Protocollum Annorum 1525,1532 1564 Anno 1525 Iudex Demetrius Nyás, Vicarius Generalis" A dőlt betűkkel szedett szavak kisebb betűkkel vannak írva, látha­tólag később fűzték őket a címhez. A kötéstáblán jobbra alul a „252” szám olvasható. A kötet papírkézirat, kolligátum. 134 oldalból áll. Ezek közül a páratlanok számozva vannak. A kisebb, oldalszám nélkül bekötött papírlapoktól (5 foil.: 1 fol.:p.58és70után[110x72+ 110x70mm]; 1 föl.: p. 66 után [70 x 65 mm]; 2 foil.: p. 110 után [275 x 110 mm]; 1 föl.: p. 122 után [160 x 70 mm]) eltekintve, a kézirat két különböző méretű részből tevődik össze (I. rész: p. 1-78, 300 x 110 mm [de p. 27-28:295 x 105 mm; és p. 73-74: töredékes]; n. rész: p. 79-134,320 x 115 mm). Az írás (XVI. századi, kurzív) több kéztől származik, ám a kötet elején (p. 3-27:„A” kéz) és a n. részben („B” kéz) egységes. A kézirat birtokosa keletkezésétől fogva az Esztergomi Főegy­házmegye egyházmegyei hivatala (ma: Prímási Levéltár, Esztergom). 2. Keletkezési hely és idő A kézirat 1525. január 2-től (p. 3) 1564. március 6-ig (p. 81 ) foko­zatosan jött létre. Az I. rész végén (lásd alább, „B” egység) a különbö­ző bejegyzések között keltezéssel ellátott formulák vagy protokollki­vonatok fordulnak elő, melyeket azonban csupán egy későbbi idő­275

Next

/
Oldalképek
Tartalom