Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)

Solymosi László: Hozott-e törvényt Szent István király a torlókról?

Hozott-e törvényt Szent István király a torlókról? zó—Ortsnamen im mittelalterlichen Ungarn. In: Settlement and Society in Hungary. Edited by Ferenc Glatz. Etudes Historiques Hongroises 1990.1. Bp. 1990.71 -72. 86. Wenzel 1,26-27, Veszpr. Reg. 167. sz. 87. Veszpr. Reg. 43. sz. 88. Mindössze két ilyen adat van, Az egyik 1251-ből, míg a másik 1309-ből való. PRT VIII, 291. Veszpr. Reg. 43. sz. Jel­lemző, hogy Ölbőn a pannonhalmi apátságnak adott szolgá­kat 1210-ben még torlóvá tették, 1245-ben viszont pénzjáradékkal terhelték. PRT 1,618,651, II, 284. Oltárala­pítványra lásd Mon. Strig. 1,393. 89. A veszprémi káptalan 1301 -ben örökös nélkül meghalt há­rom sümegi torlójának szántóit, szőlőit és erdőit az egyház nemes jobbágyainak adományozta. Veszpr. Reg. 1. sz. 90. Csupán az elnevezés megváltozására van adat. A tihanyi apátság Peturka nevű kéki torlója 1268-ban exequialis, 1269-ben homo, illetve exequiator, 1274-ben pedig jobbágy (iobagio) minősítést kapott. PRT X, 530-532, 535, DF 200668 (Veszprémi káptalan magánlevéltára, Kék 2). 91. Ásbóth Oszkár: Szlávság a magyar keresztény teminologi- ában. Nyelvtudományi Közlemények 18 (1884), 378-380. 92. Melich János: Szláv jövevényszavaink. 1/2. A magyar nyelv keresztény terminológiája. Bp. 1905. 244-247, vö. EtSz. I, 1456, Kniezsa i. m. 1/1, 166, TESz. I, 693. Kiss Lajos a FNESz. legújabb, negyedik kiadásában (I. 401) szakított a korábban általa is elfogadott cseh eredettel, s egyszerűen csak szláv származást írt. 93. Kueera:DuSnici, 166,168,178. Felfogását újabb összefog­lalásában is megismétli. Uő.: Slovensko, 305. 94. A közszót 13. században interpolált, illetve hamisított ok­levelek tartalmazzák. Codex diplomaticus et epistolaris regni Bohemiae (a továbbiakban: Cod. Boh.) Edidit Gusta- vus Friedrich. I-II. Pragae, 1904-1912.1,60,365,397,429- 430, Hermenegild Jirecek: Das Recht in Böhmen und Mähren. 1/2. Prag, 1866. 35-36, V. Brandi: Glossarium il­263

Next

/
Oldalképek
Tartalom