Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)

Solymosi László: Hozott-e törvényt Szent István király a torlókról?

Solymosi László

9. Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban: DF) 200610 (Veszprémi káptalan magánlevéltára, Paloznak 2), legutóbbi kiadása: Szentpé- tery Imre: Középkori oklevélszövegek. Bp. 1927.42-43.

10. A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története (a továbbiakban PRT) Szerk. Erdélyi László, (majd) Sörös Pongrác. I-XIFB. Bp. 1902-1916.1,595. Vö. Fejérpataky László: Oklevelek II. István király korából. Bp. 1895.17.

11. Fejérpataky László: A Gutkeled-Biblia. Magyar Könyvszemle 1 (1893), 14-15,18.

12. A magyar király adományaira 1. Hervay L. Ferenc: Repertorium historicum Ordinis Cisterciensis in Hungária. Roma, 1984.104-105.

13. K. Jos. Merk: Die messliturgische Totenehrung is der römischen Kirche. Zugleich ein Beitrag zum mittelalterlichen Opferwesen. I. Teil. Stuttgart, 1926.54-55.

14. Aimé-Georges Martimort: L’Église en prière. Introduction à la liturgie. Paris - Tournai - Rome - New York, 1961.

627.

15. Theodor Klauser:Die Chatedra im Totenkult der heidnischen und christlichen Antike. Münster in Westf., 1927. (Liturgiegeschichtliche Forschungen 9) 139-140.

16. Radó Polikárp: Enchiridion liturgiáim. Editio secunda emendata et aucta, (a továbbiakban: Enchiridion) I-H. Romae - Friburgi Bris. - Barcione, 1966.1,503.

17. Merk i. m. 113-136.

18. Lonovics József: Népszerű egyházi archaeologia. III. Bécs- ben, 1857.452, Martimort i. m. 160,267,368.

19. Gerhard Podhradsky: Lexikon der Liturgie. Innsbruck - Wien - München, 1962.7. A temetés és az alamizsnaosztás összefüggése világosan megfogalmazódik Ivan miles 1210 táján tett végrendeletében. Urkundenbuch des Burgerlandes... (a továbbiakban: Urk. Burg.) I. Bearbeitet von Hans Wagner. Graz - Köln, 1955.75.

254