Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)
Solymosi László: Hozott-e törvényt Szent István király a torlókról?
Solymosi László Mindezzel még nem merítettük ki a torlók valamennyi elnevezését. A Balaton-felvidéki tapolcai Szűz Mária egyház szolgálónépeit, a Zala megyei Pacsa, Dióskál és Zalaigrice között fekvő Dusnok föld (terra Dusnuk) lakóit, a már említett 1290. évi oklevél a latin exe- quiator és a magyar torló mellett még a dusnok szó latinosított dusni- cus változatával nevezte meg. (50) Ezt a latinosított formát a sajátos társadalmi réteg jelölésére az oklevelek 1222 és 1290 között aktívan használták. A páratlan értékű VáradiRegestrum 1226és 1235között néhányszor a latin terminussal is összekapcsolta (dusnicus exequia- lis), s természetesen a dusnokok kötelezettségét is a szokásos módon (exequias celebrare) szabta meg. (51) A dusnok szó széleskörű ismerete és alkalmazása a földrajzi névadásban is megmutatkozott: a sajátos egyházi szolgálónép lakóhelyét gyakran Dusnoknak nevezték el. (52) Bél Mátyás óta tudjuk, hogy a dusnok szó szláv nyelvből került a magyarba, s .lélek’ jelentésű alapszóból származott. (53) Ilyen körülmények között nyilvánvalóan más volt a névadás indítéka, mint a torló, vagy latin megfelelői esetében. A Balaton-felvidéki Tótdörögdön Torna fia Farkas 1238-ban Szerda nevű szolgáját egyfelől a maga lelki üdvéért (pro remedio anime sue) az Üdvözítő tiszteletére emelt helybeli egyháznak adományozta, másfelől a maga leikéért toradásra kötelezte őt: debeat celebrare exequias pro anima sua. (54) Melyik motívum állt a dusnok elnevezés hátterében? A kérdésre már a 18. században eltérő választ adtak. A ma is létező nézetek közül az egyik a névadásban a sajátos egyházi szolgálónép lélekváltság-adomány mivoltát tartja mérvadónak. E felfogás szerint a dusnok lelki üdvösségéért adományozott személyt jelentett. (55) Rokon ezzel az a nézet, amelyik ebben az elnevezésben a lélekváltság eredetű rabszolgafelszabadításra lát utalást. (56) Ezzel szemben mások a sajátos társadalmi réteg különös rendeltetésű feladatát, lélekváltó kötelezettségét tekintik a névadásban meghatározónak: a dusnok szónak délekért, lelki üdvösségért szolgáló személy’ jelentést tulajdonítanak. (57) Bár az oklevelek olykor elhallgatták, nem kétséges, hogy a dusnokok lélekváltság-adományként kerültek egyházi tulajdonba, és lélekváltság eredetű részleges felszabadítással jutottak a korábbinál kedvezőbb helyzetbe. Mégsem valószínű, hogy ezeknek a körülményeknek komoly részük lett volna a névadásban, hogy a dusnok elnevezés 238
