Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)

Solymosi László: Hozott-e törvényt Szent István király a torlókról?

Doctor et apostol, Budapest 1994. Solymosi László Hozott-e törvényt Szent István király a torlókról? Szent István király törvényeinek legrégebbi kéziratában, a 12. századi admonti kódexben az első dekrétum 18. cikkelye De libenis cím alatt a következő intézkedést örökítette meg: Ha valaki könyörü- letességből saját rabszolgáit és rabszolganőit tanúbizonysággal ünne­pélyesen felszabadítja, úgy határoztunk, hogy halála után azokat sen­ki se merje irigységből szolgaságba vetni. Ha pedig szabadságot ígért, de halála miatt tanúbizonyságot nem tehetett róla, özvegyének és fia­inak legyen hatalma erről a szabadságról tanúbizonyságot tenni, a feleségnek pedig legyen joga férje lelki üdvéért szeretetlakomát ren­dezni, bárhogyan akarja. (1) Az idézett törvényhelyet Ipolyi Arnold múlt századi megállapítá­sát követve több kutató összekapcsolta a torlókkal: a felszabadított személyeket torlóknak, a szeretetlakomát pedig tornak tekintette. (2) Ezzel szemben mások erről a társadalmi rétegről szólva (3) vagy ma­gával a törvénycikkel foglalkozva (4) nem utaltak a kettő összefüggé­sére. Az alábbiakban azt kívánjuk megvizsgálni, volt-e kapcsolat az említett törvénycikk és a torlók között. A kereszténység meghonosodásával Magyarországon is elterjedt a lélekváltság-adomány (donatio pro remedio anime facta): a hívő a maga és rokonsága túlvilági boldogulása érdekében adományt tett az egyház javára. (5) A magyarországi törvényhozás egyik első intézke­dése, Szent István király első törvénykönyvének 6. cikkelye minden­kinek lehetővé tette, hogy az egyháznak - akárcsak feleségének, gyer­mekeinek és rokonainak - adományt tegyen, és biztosította, hogy ez az adomány a rendelkező halála után is érvényben maradjon. (6) Az államalapító király mindjárt példát is mutatott. Keresztény szokás szerint cselekedett, amikor maga, felesége, gyermekei és egész Pan­nónia lelki üdvéért megalapította és adományokkal látta el a veszp- rémvölgyi apácakolostort. (7) Az uralkodót ebben mások is követték. E felfogás szellemében alapította meg Ottó comes 1061-ben a zselicszentjakabi, néhány év­vel később Aba nembeli Péter cornes a százdi, az Atyusz nemzetség ősének két fia pedig apjuk akaratából 1117-ben az almádi nemzetségi 229

Next

/
Oldalképek
Tartalom