Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)
Mezey László †: Gellért-problémák
Mezey László 11. Nemcsak következtetésről, hanem mint határozott tényről ol - vashatunk a Deliberatióban Gellért Galliában tartózkodásáról. Pla- tónt (Delib. 4,105) Galliában olvasta (quondam apud Galliam constitutus) mondja ő magáról. Az már csak mellékesen említhető, hogy hallunk „Gallia-felix-”ről, a gall óceánról, tehát az Atlanti-óceánról (oceanum Gallicum) (Delib. 4,471, illetve 433.). Ha ismerjük Gellért velencei kolostorának dél-franciaországi kapcsoltait, e szálon eljuthatunk Gellért állításának elfogadásához. De Iulius Simonis Siculus a XVI. század elején élt humanista, már előbb említett elegáns latinsá- gú, bár egyébként nem sokat érő, legendában ennyivel nem érte be. Forrásában, abban a Csanádi legendaváltozatban, amit Kelemen segédpüspök juttatott el Siculushoz szintén szó esett Gellért galliai tartózkodásáról. A feltehetően igen szerény fogalmazásban tudomására jutott adatot Iulius Simonis több mint regényes módon felnagyította, és Gellértből, a csak több mint kétszáz évvel később létezni kezdő párizsi egyetemen tanárt csinált. Az Európa-szerte híres magiszterhez, nagy tudománya miatt, minden nép fiai seregestül tódultak, ezek után sírva követték mesterüket, mikor Velencébe visszatért. Siculus legendája, mint a nagyobb legenda is, tud a későbbi püspök bolognai tanulmányairól, sőt tanárkodásáról. Ezt az anakronisztikus állítást a történelmi kritika már ismételten és meggyőzően visszautasította. A most elmondottak alapján mégis úgy gondolom, közelebb lehetne jutni a nagyra nőtt tévedések, ha tetszik mesék, tényszerű magvához. Valamely forrás, esetleg az elveszett őslegenda tudott arról, hogy Gellért több helyen megfordult tanulmányok céljából. A későbbi használók, feldolgozók, átalakítók, a nekik túl általános, jelentéktelen, szerény adatot átértelmezték a középkor két legtekintélyesebb egyetemére, Bolognára és Párizsra. S ezzel még meg nem elégedve, színes, regényes eseménysorozattal bővítették a szerény legendát, erősen csökkentve annak hitelét. 12. Mert a legenda még eltorzítva is sok használható adatot őriz. A szentföldi út szándékát, mert a jobb források is tartalmazzák és az indítéka a San Giorgio történeti környezetéből kielemezhető, ténynek fogadhatjuk el. Siculus ez esetben jól használta forrását és nem Jadra (Zadar, Zára) városában szállítja partra a viharból megmenekülő Gellértet (Nagyobb Legenda), hanem „egy Szent Márton monostornál a tengerben, mely Jadrához közel van” — (in quoddam monasterium sancti Martini mari Jadra vicinum), ez viszont más, mint az osserói Szent Márton kolostor nem igen lehetett. Fentebb szóltam 220
