Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)

Wehli Tünde: Szent István kultusza a középkori magyarországi művészetben

Szent István kultusza a középkori magyarországi

19. Az igen reprezentatív ereklyének számító Szent László palástról legújabban: Riznica zagrebacke katedrale. Katalógus. Zagreb, 1983.

20. Az esztergomi Szent Adalbert székesegyházban oltáraik, kápolnáik állnak: Komárom megye régészeti topográfiája. Esztergomi és Dorogi járás. Szerk, Horváth I. Bp. 1979. 105. skk., a pesti plébániatemplomban oltáruk áll 1482-ben: Radocsay D., Táblaképek a középkori Magyarországon. Bp. 1955.84.

21. Dinasztiaalapító ősanya kultuszának kialakulására Magyarországon nem volt mód. A vallásosságban elmélyedő Árpád-házi királyleány, Margit kanonizációját nehezen és későn sikerült csak a pápai kúriánál keresztülvinni, ezért középkori képzőművészeti ábrázolás aligha készülhetett. A karitatív cselekedeteket gyakorló Szent Erzsébet udvari kultuszára akad néhány példa, legtöbb ábrázolása azonban a XV. századi német származású polgárok városaiban maradt fenn. A szent királyok hármas csoportja időnként más királyszenttel bővülhet, vagy helyettesítheti a három szent valamelyikét. Nagy Lajos idejében Szent Lajos, Zsigmond uralkodásakor Szent Zsigmond jelenik meg. A kisszebeni ol - táron István király - nyüván a földrajzi közelséggel magyarázhatóan - Szent Szaniszló társaságában jelenik meg.

22. A Pray-kódex Szent Jobb translatiojában szereplő oltalmazó, segítő jobb kéz alapján lesz a képi ábrázoláson István az éhezők, a szegények és a bujdosók gyámolítója: ld. 6. jegyzet.

23. Marosi E., A XIV - XV. századi magyarországi művészet európai helyzetének néhány kérdése. Ars Hungarica 1973. 34.

24. Péter A., Árpádházi Szent István, Szent Imre és Szent László a középkori művészetben. (H. é. n.) 30. (Kézirat, ELTE Művészettörténeti Tanszék könyvtára).

25. Péter A., i.m. 30. skk.

26. Vö. 6. 22. jegyzet. A liturgikus tiszteletről: Török J., Szentté avatás és liturgikus tisztelet. Művelődéstörténeti ta119