Török József (szerk.): Doctor et apostol Szent István-tanulmányok (1994) - Studia Theologica Budapestinensia 10. (1994)
Entz Géza †: A Szent István alapítású erdélyi püspökség első székesegyháza
Doctor et apostol, Budapest 1994. Entz Géza A Szent István alapítású erdélyi püspökség első székesegyháza Szent István kanonizálása előttre (1083) keltezhető Nagyobb legenda tanúsága szerint 10 püspökséget, köztük két érsekséget alapított. A hiteles adat mégsem jelenti azt, hogy e püspöki székes- egyházak a ma ismert alakjukban az ő uralkodása alatt épültek. Kétségtelen viszont, hogy a valószínűleg 1018 után megkezdett és István temetkezőhelyének szánt székesfehérvári Szűz Máriának szentelt bazilika lényegében az ő idejének alkotása, bár Hartvik győri püspök legendája azt írja, hogy az uralkodó halálakor még nem volt befejezve. Az egyetlen széles félkörívvel záródó háromhajós bazilika nem rendelkezik kereszthajóval. Ez a lombardiai eredetű alapszerkezet biztosan megállapítható. ( 1 ) Hasonló széles, egyetlen félköríves szentélye volt a talán csak egyhajós kalocsai székesegyháznak, valamint a királyi alapítású bencés monostorok közül a pécsváradi (1015) és a zalavári (1019) egyházaknak. (2) A kalocsai érsekséghez tartozó erdélyi püspökség első székesegyháza szintén ezt az alapszerkezetet mutatja, noha szentélyének szélessége a fentebb felsoroltakéhoz képest kevésbé hangsúlyos. (3) Tóth Sándornak az 1970-es évek elején Veszprémben végzett régészeti kutatása és a már korábban ismert palmettadíszes párkánymaradványok, valamint az odavaló ugyancsak palmettás oszlopfő alapján feltételezhető, hogy a püspöki székesegyház és altemploma az 1030-as években már munkában volt. (4) Az 1953-ban a sződi római katolikus templom lépcsőjében másodlagosan felhasznált két palmettás kő (ma a Magyar Nemzeti Galériában) — ha valóban a váci székesegyház tartozéka volt—arra vall, hogy azt ottani székesegyház a XI. század második felében épülhetett. (5) A Képes Krónika említi, hogy 1064-ben Salamon királyt a Péter apostolnak szentelt pécsi „regia basilica”-ban koronázta meg unokatestvére, Géza herceg. Mivel a templom ez évben tűzvész áldozata lett, bizonyos, hogy 1064 előtt is állt már valaminő, feltehetően kőtemplom. A helyreállított háromhajós, kereszthajó nélküli bazilika kelet felé három félköríves széniül
