Erdő Péter: Latin-magyar egyházjogi kisszótár - Studia Theologica Budapestinensia 6. (1996)

P

primatus, us, m. primátus (pápáé 1273. k.) princeps, cipis első; fő; sedes fő­székhely (625. k. 2. §) principalis, e fő; causa főügy (1588. k.) principatus, us, m. főség (333. k. 1. §) prior, prius előbbi, korábbi (20. k., 21. k.) Prior, ris, m. CIC-en kívül: szerzetes elöljáró, házfőnök, prior prioritás, atis f. elsőbbség (preceden- cia terén 350. k.) pristinus, 3 előző (684. k. 2. §) privatim magánúton (1158. k. 2. §) privatio, onis, f. megfosztás (196. k.) privatus, i, m. magánszemély (36. k. 1. §) privatus, 3 magán; bonum -um: ma­gánérdek (1559. k.); consociatio -a: magántársulás (321. k.); conventio -a: magánmegállapodás; oratori­um -um: magánkápolna; persona -a: magánszemély (116. k. 1. §); sacellum -um: magán házikápol­na (1226. k.); votum -um: magán­fogadalom (1196. k.) privilegiarius, i, m. a kiváltság birto­kosa (84. k.) privilegiatus, 3 rég.: kiváltságolt, ki­váltsággal ellátott (dolog); altare - um: kiváltsággal ellátott oltár privilegium, ii, n. kiváltság; 1. - per­sonale: személyi kiváltság (78. k. 2. §); - reale: dologi kiváltság (78. k. 3. §); - locale: helyhez fűződő kiváltság; - apostolicum: apostoli kiváltság, pápai kiváltság (199. k. 2); 2. - fidei: a hit kiváltsága (há­zasságbontásakor 1150. k.); -pau- linum: privilégium paulinum (há­zasság bontásakor 1147. k.) Pro-Praefectus , i, m. helyettes pre­fektus (apostoli prefektus székü­resedése esetére kinevezett he­lyettese 420. k.) pro-praeses -idis, m. helyettes elnök (452. k. 1-2. §) Pro-Vicarius, ii, m. helyettes vikárius 1. - apostolicus: helyettes apostoli vikárius (apostoli 420. k.; vikáriá- tusban széküresedéskor ideigle­nesen kormányoz); 2. rég. Ma­gyarországon: - generalis: helyet­tes általános helynök, pro vikárius probabilis, e valószínű; dubium -e: valószínű kétség (144. k.) probatio, onis, f. 1. bizonyíték (50. k., 1428. k. 3. §); 2. bizonyítás (1539. k., 1547. k.); - per documenta: ok­irati bizonyítás; - per testes: tanú általi bizonyítás; tanúbizonyítás 3. jóváhagyás (322. k. 2. §); 4. pró­ba, próbaidő (szerzetes és hasonló intézményekben 684. k. 2. §) probatorius, 3 bizonyítási; periodus - a: bizonyítási szakasz (1596. k. 3. §) probo, 11. bizonyít; 2. jóváhagy (352. k. 2-3. §) procedo, 3 1. eljár; 2. - ad (acc.): hoz­záfog vmihez (177. k. 2. §); 3. - ex (abl.): kiindul, fakad vmiből (675. k. 2) 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom