Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)

II. Rész: Papnevelés Erdélyben 1753-tól 1848-ig - 3. Szakasz: Papnevelés a jozefinizmus időszakában

képzésben a korszerű tudományos oktatás bevezetése, a vallási tolerancia".1

A jozefinizmus minden „pozitív" következményének összegezésével sem mondható pozitívnak. Fő célja nem a vallásos élet megújítása volt, hanem az egyháznak a felvilágosult abszolutista állam követelményeihez való hozzáigazítása1 2. A papképzésben különösen éreztette negatív hatását. A bécsi nunciusok — Caprara, Severoli, Leardi, Ostini, Altieri, Viale — a magyar területeken a papképzést botrányosnak tartják. Jelentéseikben visszatérő panasz, „hogy a papság elhanyagolja egyházi kötelességeit, életmódjuk kifogásolható, növekszik az aposztáziák száma. A hívek alig járulnak a szentségekhez. A szemináriumok többnyire csak ismereteket közölnek, igazi papi lelkiség kialakítására, lelkipásztorok nevelésére nem alkalmasok".3

A szerzetesek életéről is sok a panasz. A tanító rendekben lassan kialakul éppen a jozefinizmus hatására a „jellegzetes magyar paptanár típusa, aki jó tanár, szaktárgyának ismerője, művelője, a hazafias nevelésből is kiveszi a részét, de a hitélet iránti érzékét szinte egészen elvesztette".4 5

2) Batthyány Ignác (1780-1798), a püspök

Batthyány Ignác a jozefinista államegyháziság kezdeti korának kiemelkedő erdélyi püspöke. Kollonitz László püspök 1780-ban Nagyváradra megy, helyébe az alig 39 éves egri nagyprépost, Batthyány Ignác kerül . A VI. Piusz által kinevezett püspök 1781. augusztus 11-én foglalta el egyházmegyéjét. Nagy egyéniség, tudós ember. Kiemelkedő egyházi

1 Katus László: A magyar katolicizmus, i.m. 64.o.

2 Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1983.

287.0.

3 Katus: i.m. 64.o.

4 Katus: i.m. 65.o.

5 Varjú: i.m. 26.o. - Veszély Károly: Batthyány Ignác élete, in: Gyulafehérvári füzetek. Kvár. 1861.66-72.0.

97