Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)
II. Rész: Papnevelés Erdélyben 1753-tól 1848-ig - 2. Szakasz: A "papnevelde" alapítása és fejlődése
„föltett szándékom leendő székhelyemen papneveldét állítani föl s ezt a szándékomat Isten előtt keresztül is viszem".1 Klobusiczky megérkezése után, 1742-ben már négy növendéket (Bocs- kor József, Jábroczky Mihály, Sebesváry Miklós, Szász János) találunk a püspöki rezidencián. 1744-ben Tmelli János és Lessner Ádám, 1745- ben Hauser Dániel és Volones János fiatalok vállalkoznak a papságra. E növendékek képzése azonban amolyan „házinevelésnek" mondható. Klobusiczky kezdeti szándékát ugyanis nem tudta megvalósítani a püspökség szegényes helyzete miatt1 2. A húsz éve elhunyt Mártonfi György végrendeletében olvashatjuk: „ami kevés jövedelmet püspöki állomásom után élveztem, mindaz még székesegyházam kitatarozására s a legszükségesebbekkel való ellátásra is alig volt elegendő"3. Ez az állapot Mártonfi püspök halála után sem változott, s ezért Klobusiczky is, hét éves erdélyi püspöksége után, tervét megvalósítatlanul hagyva a jobb jövedelemmel rendelkező zágrábi püspökségre távozott. Az egyházmegyei papnevelő intézet megalapításának tisztje utódáé lett. Sztoyka püspök dacolt a nehéz anyagi helyzettel. Nagy vállalkozásai között legjobban a papnevelde tündököl. 1753-ban megalapította Gyulafehérváron a Megtestesült Bölcsességről nevezett egyházmegyei szemináriumot (Seminarium Incarnatae Sapientiae - S.I.S.), vagy ahogyan akkor nevezték, a papneveldét. Alapítási dátumként az egyháztörténelmi munkák4, kézikönyvek egyik-másika 1750-et jelöl meg, nem egészen megalapozottan5. Sajnálatos, hogy az eredeti alapítólevél a káptalani, püspöki és teológiai levéltárból hiányzik. Több indokoltabb érv az 1753. alapítási év mellett szól. így például az 1821-ben készített latin nyelvű rövid szemináriumi történet 1753-at jelöli meg alapítási évnek6. Az 1877/8-as Papneveldéi 1 Közművelődés. Gyfvár.1914. 47.sz. 4.o. 2 Uo. 3 Temesváry J.: Hét erdélyi püspök végrendelete. Kvár.1931. 4.o. 4 Varjú Elemér: A gyulafehérvári Batthyányi könyvtár. Bp.1899. 21 .o. 5 Szántó Konrád: A katolikus egyház története Il.kt. 299.o. 6 Teológiai Irat - 1821. okt.6-án. (anno 1753 fundationem clericorum) 84
