Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)
II. Rész: Papnevelés Erdélyben 1753-tól 1848-ig - 1. Szakasz: B. Sztoyka Zsigmond Antal püspöksége
Az erdélyi katolikus vezető körök Sztoyka püspök lemondását nagy csapásnak tekintetnék. Az 1759. március 12-én Nagyszebenben tartott püspökjelölő gyűlésükön Mária Teréziához írt felterjesztésükben így fejezték ki sajnálkozásukat: „B. Sztoyka Zsigmond Antal erdélyi püspök úr jámborsága, mély belátása, és egyébb kiváló érdemeiért... osztatlan és méltó tiszteletünk tárgya volt s épp ezért távozása fölött a legmélyebb fájdalmunknak adunk kifejezést"*. Mária Terézia 1759. március 20-án értesítette Sztoyka Antal püspököt, hogy nyudíjba vonulhat. Sztoyka püspök lemondása után először Nagyszebenben telepedett le. Itt a zajos városi élet zavarta, s ezért Kisludason szerzett birtokára vonult vissza, ahol a gazdálkodást vezette. Betegeskedése miatt e kis község csendes nyugalmát a medgyesi piarista rendház nyugalmával cserélte fel, ahol életének végső szakaszát töltötte „kizárólag lelke üdvének élve"1 2, az 1770. ápr. 21-én bekövetkezett haláláig3. A gyulafehérvári székesegyházba temették el a jobboldali mellékhajó Szent Mihály főangyal oltára előtt. A már lekopott fölirat a következő volt: „Piae exuviae excellent, illustriss. ac reverendiss. D. Sigismundi Antonii Sztoyka L.B. de Szala, religione in Deum, fide in Principem, charitate in patriam, sollicitudine in Ecclesiam magni episcopi Transsylvaniae, anno salutis MDCCLXX. aetatis LXXI. emortuae sub hoc monumento expectant venturi saeculi vitam" / Őexcellenciája, Nagyméltóságú és Főtisztelendő Szalai báró Sztoyka Zsigmond Antal püspök úrnak kegyelettel őrzött hamvai, akinek Isten iránti hite, a Fejedelembe vetett bizalma, hazaszeretete és egyháza iránti gondoskodása Erdély nagy püspökévé emelte, az Úr 1770-ik, életének 71 .-ik évében eltemettetett és ezen síremlék alatt várja az eljövendő örök életet.4 Szeredai Antal nagyprépost a pappászenteltek anyakönyvét 1758-ban a következő szavakkal zárta: „Hoc anno mense Iunio, idem Exc. D. Eppus b. Sigism. Ant. Sztoyka huic Episcopatui, cui in decimum an1 Temesváry: i.m. 127.o. 2 Temesváry János: Sztoyka Zsigmond erdélyi püspök naplója, in: Közművelődés. Gyfvár.1914.52.sz. 4.o. 3 Gyvár Püspöki levéltár 325/1770. 3-as csomag. 4 Beke: i.m. 44.o. 82
