Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)
II. Rész: Papnevelés Erdélyben 1753-tól 1848-ig - 1. Szakasz: B. Sztoyka Zsigmond Antal püspöksége
is a vallások egyenlőségét kívánják fenntartani1. Fogarasy Mihály, mint fiatal teológiai tanár sokatmondóan foglalja össze a katolikus magatartást: „A katholikus hitnek értelmi főelve ugyan a hitsértetlenség, de gyakorlati irányzása a szeretet... A vallási türelem és a közönséges szeretet fájának egy igen nemes hajtása, mely a katholikusokból épen olly szorgalommal ápol ta tik, mint a nagy parancsolatnak akármely más szabálya."1 2 A kormányban is szerepet játszó gyulafehérvári püspökök igyekeztek a katolikus egyház jogait érvényre juttatni. Klobusiczky Ferenc püspök a katolikus rendekkel karöltve az 1743-as nagyszebeni országgyűlésen kivitte, hogy az ország rendei törölték a katolikusokra sérelmes törvénycikkeket, amely intézkedést a királynő 1744-ben megerősített3. Azonban az erdélyi püspökök gubemiumi működése nagyban hátráltatta főpásztori teendőik végzését. Mártonfi György püspök és utódai legsürgetőbb tennivalójukként a lelkipásztori munka megszervezését és az erre alkalmas papok kiképzését tekintették. 2.) Sztoyka Zsigmond Antal püspök Amint a magyarországi egyházmegyékben, úgy Erdélyben is lassan érvényesül a trienti zsinat papnevelésre vonatkozó előírása4. B. Sztoyka Zsigmond Antal püspöksége idején elkezdődik az egyházmegyei szeminárium működése. Méltányosnak tartom, hogy a „Papneveldét" megalapító püspök személyéről és alkotásairól röviden megemlékezzem. Sztoyka Zsigmond 1699. március 22-én Máramarosszigeten született ortodox családból. Beke Antal azon megállapítása, hogy „szülei helvét hitfelekezetűek voltak"5, nem bizonyított. Semmi okunk sincs e „szépítő ferdítésre", hiszen román származása nem jelentett akadályt az erdélyi püspöki 1 Fogarasy: i.m. 86.o. 2 Fogarasy: i.m. 24.o. 3 Bochkor Mihály: Az erdélyi katolikus autonómia. Kvár. 1911.313.o. 4 Hermann: i.m. 306.O. 5 Beke: i.m. 17.o. 75
