Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)

I. Rész: Előzmények 1753-IG - 2. Szakasz: Papnevelés Erdélyben a Trienti Zsinat után

tál, amelyet Diploma Leopoldinum néven ismerünk. A Bethlen Miklós által szerzett leopoldi Diploma a vajúdó idők között politikailag az elérhető legjobb megoldást jelentette1. Az okiratot az 1691. január 31-i fo- garasi országgyűlésen az erdélyi rendek elfogadták, amely Erdélyt a dinasztiához csatolta s a következő másfél századra közjogának is alaptörvényül szolgált1 2. A közhatalom a Gubemiumra szállott, de a főhatalmat a Bécsben székelő külön erdélyi kancellária tartotta kézben3. Innen irányítva a katolikus érdekeltségű ügyek jobban felszínre kerültek, habár a Diploma szerint a felekezetek egymáshoz való viszonyában nem történt változás4.

Lipót Diplomája kimondta ugyan a négy bevett vallás egyenjogúságát, „de a későbbi fejlemények mutatják, hogy a bécsi kormány nem elégedett meg a XVII. század folyamán valóban elnyomott katolikus vallás érdekeinek egynemű ápolásával, mely a törvénybe iktatott jogegyenlőségnek megfelelt, hanem teljesen tudatossággal és minden lehető eszköz igénybevételével a katolikus restaurációt vette fel programjába"5 6. A Diplomával az erdélyi katolikusok sem voltak megelégedve s panaszt tettek a császárnál. Erre a császár 1691. december 4-én a Diploma 3. pontjához hozzáfűzte, hogy „ha a rendek egymás között nem értenek egyet, a döntés a királyra száll". Az 1692-es év a katolikus és protestáns rendek közötti sikertelen tárgyalások éve volt. Ezért a császár 1693. április 9-én Pót-Diplomát ad ki, amely értelmében a meghiúsult tárgyalások esetén mindkét fél a császár döntését fogja kérni . A császári döntések a katolikusoknak kedveztek.

I. Lipót hamarosan módott talált arra, hogy Kolozsvárra visszahelyezze a jezsuitákat, akik itt újból megnyitották Báthory alapította egyetemüket. Visszaadta az állami tulajdonba vett jezsuita birtokokat és az

1 Gyárfás Elemér: Bethlen Miklós kancellár. Dicsőszentmárton 1924.182.o.

2 Bisztray: i.m. 81 .o.

3 Boga Alajos: A katolikus iskolázás múltja Erdélyben. Kvár.1940. 46. o.

4 Hefele-Knöpfler: A katolikus egyháztörténet kézikönyve. Temesvár 1905. n.kt. 214. o.

5 Fináczy Ernő: Az újkori nevelés története. Bp.1927. 342.0.

6 Gál K.: i.m. 149.0.

70