Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)

I. Rész: Előzmények 1753-IG - 2. Szakasz: Papnevelés Erdélyben a Trienti Zsinat után

A mohácsi vész utáni püspökök, Gosztonyi János (+1529) és Statileo János (+1542) mint diplomaták utazgattak, papnevelésre nem gondoltak1. Karácsonyi János az 1526. aug. 29. utáni szomorú helyzetet vizsgálva megállapítja, hogy az ország két részre való szakadásával egyszerre megváltozott a vallási kép is. „Ha a közrend meg nem bomlik, ha a katolikus egyház papjai el nem fogynak s híveinek felvilágosítást adhatnak, a katolikus vallás állapotán nagyobbfokú változás nem történik."1 2 S mégis bekövetkezett, amire főuraink Mohács előtt gondolni sem mertek: az ország szétdarabolódott, a hitújítás nagy ütemben elindult. „A régi magyar királyság széthullásával (...), az annak nyomán támadó hosszas zűrzavar, nemzetközi és politikai kötélhúzás hozza világra az önálló Erdélyt."3 Keletkezési évének két dátumot is szoktak megjelölni. Az egyik 1541, Buda eleste, mert az erdélyi rendek ekkor hozták be először János Zsigmond (II.János magyar király, +1571.

III.14.) csecsemőt édesanyjával, Izabella királynővel4. Nekik adományozták az erdélyi püspökség várait és javait. A csecsemőfejedelem mögött ott áll a nagy Gyám, a fejedelemség igazi létrehozója, a korszak egyik legkiemelkedőbb magyar államférfia: Frater György (Utyesenics, ill. Martinuzzi). Amíg Frater György, váradi püspök, erdélyi kincstáros élt és tevékenykedett, a katolikusok helyzete nem volt annyira kiszolgáltatott. Vezető politikusként is mindent megtett a katolikus egyház védelmében. Sajnos a Szentszék nem fogadta el ezt a vezetési vonalat. A fiatal fejedelem apját, Szapolyai Jánost is, mint a törökkel szövetkezőt, VII.Kelemen pápa 1530-ban kiközösítette. Ez a szemlélet Rómában tovább tartott. A Szentszék Erdélyben a katolikus ügy védelmét Ferdi- nánd részéről látta biztosítva, és nem abban a szapolyai vonalban, amelyet Fráter György támogatott és továbbvitt. Rómában Ferdinán- dot tekintették az erdélyi részek uralkodójának. 1551. dec. 16-ról 17-re virradó éjjel Alvinc kastélyában Ferdinánd zsoldosai meggyilkolják a római egyház bíborosát, Fráter Györgyöt. A bíborosgyilkolás kivizsgálása és a per kimenetele is mutatja, hogy a Szentszék Ferdinánd olda1 Karácsonyi: i.m. 102.O.

2 Karácsonyi: i.m. 95.o.

3 Barta Gábor: Az erdélyi fejedelemség születése. Bp. 1985. 5.o.

4 Karácsonyi: i.m. 105.o.

44