Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)

I. Rész: Előzmények 1753-IG - 2. Szakasz: Papnevelés Erdélyben a Trienti Zsinat után

felismerték az új szükségletet. Mindenekelőtt Loyolai Szent Ignácot (Inigo López de Loyola, 1491-1556) emelném ki. Új idők új rendjét1 hozta létre, amely a katolikus megújhodás szolgálatában a leghatékonyabb erőt jelentette.1 2 Az 1540. október 27-én Regimini militantis Ecclesiae kezdetű pápai bullával jóváhagyott jezsuita rend a nevelés és az oktatás terén rendkívüli sikereket mondhat magáénak3. Szent Ignác- nak és rendjének az oktatás problémája szívügye volt. A Szabályzatban külön fejezet foglalkozik az iskolakérdérdéssel. Iskolaszabályzata a későbbi Ratio atque institutio studiorum Societas Jesu tanulmányi rendet foglalja magában.4 Szent Ignác Rómában a papnevelés alapos és korszerű megteremtését kezdi el. 1551-ben a Collegium Romanum intézetet alapította, amely először a középiskolai tanfolyamot foglalta magában, majd később, 1553-ban hozzácsatolta a 3 évi bölcseleti és a 4 évi teológiai tanfolyamot. Ez az intézet lett csakhamar Rómában a tudományos képzés központja.5 Szent Ignác a reformáció által legjobban érintett Németországra is gondol. Morone bíboros támogatásával, aki mint pápai legátus a németországi szomorú helyzetet közelebbről is megismerhette, létrehozta a Collegium Germanicumot. III. Gyula pápa 1552. aug. 31-én Dum sollicita bullájával hagyta jóvá. A kollégium növendékei jámborságukkal és képzettségükkel hamar felkeltették a Rómában tevékenykedő és oda látogató főpapság érdeklődését. Már a trienti zsinat III. ülésszakasza előtt a „Germanicum-minta" hatására iránytszabó intézkedéseket léptettek életbe. így pl. Angliában 1556-ban Reginald Pole bíboros reformrendeleteiben többek között ezt írja: „A székesegyház mellett kell a fiatal papnövendékeket képezni, hogy onnét mintegy szakiskolából — tamquam ex seminario — az egyház vezetésére alkalmas és méltó emberek kerüljenek ki."6. A szeminárium szó és fogalom ezen rendelet alapján nyert fölvételt a trienti határozatba. A zsinat harmadik ülésszaka 1562. január 18-án nyílt meg 117 atya

1 Török József: i.m. 143.o.

2 Török József: i.m. 144.o.

3 Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve. München 1975.193.o.

4 Faragó: i.m. 66.o.

5 Mihályfi Ákos: A papnevelés története. I.kt. Bp.18%. 122.o.

6 Faragó: i.m. 67.o.

41