Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)
I. Rész: Előzmények 1753-IG - 1. Szakasz: Papnevelés Erdélyben a Trienti Zsinatig
klerikus iratkozott be az egyetemre, vagy az egyetem elvégzése után lépett az egyház szolgálatába. Tónk Sándor, marosvásárhelyi történész vizsgálatai alapján 120 év alatt (1400-1520) Erdélyben legkevesebb 4400-4800 illetve 5500-6000 világi pap jelenlétével és tevékenységével számolhatunk. Bármelyik számot fogadjuk el a valóságot megközelítő értékként, messze meghaladja az ugyanabban az időszakban egyetemre iratkozottak számát, a 2496-ot1. Ha ez utóbbi, egyetemre jártaknak számát, amelynek nagyobb része klerikus volt, arányba állítjuk az erdélyi papság számával, akkor levonhatjuk azt a következtetést, hogy az összpapság jó 1/3-a külföldi egyetemekre járt. Igaz, hogy jó részük nem szerzett semmilyen fokozatot, mégis gazdagabb ismerettel, szélesebb látókörrel tért haza2. A XV.századtól különösen a püspöki szék betöltésénél vették figyelembe a számbajövő jelöltek közül az egyetemi végzettséget. Ez tulajdonképpen megfelel a középkori Magyarországon tapasztalt általános gyakorlatnak: a 75 XV.századi püspök közül 36 (48 %) járt egyetemre2. Ehhez viszonyítva a XV.századi erdélyi püspökök műveltsége még valamivel kedvezőbb képet mutat, hiszen a 15 főpásztor közül 8 (azaz 53,3 %) akadémita volt4. A tanulás a papság keretén belül is az előrehaladást jelentette. A káptalan előkelőbb kano- nokjai, az egyházkormányzatban tevékenykedő vezető tagok és a káptalani iskola irányítói esetében előfeltétel volt a magasabb műveltség5. Sajnos ezen elvárások nem váltak mindig valóra. Már az a tény, hogy 1287-1534 közötti időből (247 esztendő) csak 83 évben volt egyetemet végzett prépostja a gyulafehérvári káptalannak, jelzi, hogy az igényt nem lehetett állandó jelleggel kielégíteni6. A káptalan tagjainak sorában az egyetemrejártak soha nem voltak túlnyomó többségben. Kivétel a XV. század első negyede, amikoris — úgy látszik — a káptalan életében a tanult magiszterek lettek a hangadók. Figyelembe véve azt, hogy 1 2 3 4 5 6 Tónk: i.m.l23.o. Köblös József: A jagellókori egyházi középréteg egyetemjárása, in: Az értelmiség Magyarországon a 16-17. sz.-ban. Szeged 1988. 27.o. Fügedi Erik: A XV.sz.i magyar püspökök. Történelmi Szemle 8.1965.483.0. Tónk: i.m. 127.o. Tónk: i.m. 130.O. Tónk: i.m. 131.o. 37
