Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)

I. Rész: Előzmények 1753-IG - 1. Szakasz: Papnevelés Erdélyben a Trienti Zsinatig

elhanyagolták. Ehelyett inkább földrajzot tanítottak, tankönyvül Dicuil „De mensure orbis terrae" könyvét használták. A káptalani iskolában tanulók némi természettudományos ismeretet is elsajátítottak Hraba- nus Maurus „De universo" és Sevillai Szent Izidor „Etymologiarum" művei nyomán. A hittudományt, mint külön tárgyat, nem tanították, hanem a többi tárgyba szőtték bele. A valóságban minden tárgy a vallás szolgálatában állott: az olvasást a Szentíráson kezdték és a Szentatyák műveit használták a klasszikusok mellett.

A fent jelzett gyulafehérvári káptalani iskola tankönyvei Pelei Tamás kanonok feljegyzéseiben találhatók meg. Pelei szegénysége miatt külföldi egyetemeken nem tanulhatott. Fennmaradt egyik könyve, Erasmus közmondásgyűjteményének, az „Adagia"-nak 1508-i Aldus Ma- nutius velencei kiadása1, melyet Budán 1515-ben két forintért vásárolt meg. Olvasás közben megjegyzéseit a könyv margójára jegyezte, hogy kiegészítse Erasmus kommentárjait az illető auktorokból vett további idézetekkel. Pelei feljegyzései igazolják, hogy a gyulafehérvári káptalan iskolájában nem hanyagolták el az ókori stúdiumokat és a szegénységük miatt külföldre ki nem jutó klerikusok megfelelő képzésben részesültek1 2 3. A káptalani iskola virágzásáról beszélhetünk a XV-XVI. században. 1496-ban 27 kanonok voir, köztük olyan nevekkel találkozunk, mint a nagyprépost Verancsics Antal, Megyericsei János (+1517, ő határozta meg Sarmisegetuza — az egykori Dacia fővárosa — fekvését), Lászai János (+1523, műveltségéről Bonfini szól elismeréssel), vagy az olmützi származású Taurinus István (eredeti nevén: Stieröch- sel, aki Bakócz Tamást kísérte el Rómába pápaválasztásra)4. Az iskolában tanító kanonokok humanista műveltséggel rendelkező emberek. Tanítványaik, jövendőbeli papok, megfelelő kiképzésben részesültek.

1 Dankanits Ádám: XVI.századi olvasmányok. Bukarest 1974. 62.o.

2 Uo. 107.O.

3 Vekov Károly - Kézirat.(A bukaresti Nicolae Iorga Történeti Intézet kutatója dolgozta fel a gyulafehérvári káptalan tagjainak művelődéstörténeti szerepét)

4 Dr.Bitay Árpád: A gyulafehérvári R.Kat. Székesegyház és környéke.

Gyfvár. 1936. 910.O.

32