Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)

I. Rész: Előzmények 1753-IG - 1. Szakasz: Papnevelés Erdélyben a Trienti Zsinatig

LRÉSZ: ELŐZMÉNYEK 1753-IG

1. Szakasz

Papnevelés Erdélyben a Trienti Zsinatig.

1) A gyulafehérvári székeskáptalani iskola és kolostori iskolák.

Az 1009-ben Szent István király által alapított erdélyi egyházmegyében a papképzés évszázadok folyamán szerény körülmények között ugyan, de megvolt. Igaz, a különféle érdekeltségi körök előretörése nemcsak a hívek léthelyzetét veszélyeztette, hanem kihatással volt a szellemi képzésre, s ennek keretén belül a papképzésre is. A Kárpátok övezte erdélyi tájegységen kifejlődött kultúra megalkotói nagyobbrészt a klerikusok voltak. A vallási életen túl a papságnak irányító szerep jutott a társadalmi életben is. „Minden történetíró egyetért abban, hogy a középkorban a papság tartotta fenn a tudományos hagyatékot."1. „írás és papság hosszú időn át egymást fedő fogalmak."1 2 Társadalom és egyház az intellektualizmust osztatlan egésznek és a papsághoz kötöttnek érezte.3 Nélkülözhetetlen volt tehát a korviszonyokhoz illő klerikusi kiképzés.4 Azt is mondhatjuk: „A papképzés hozta magá1 Dr.Balics Lajos: A római katolikus egyház története Magyarországban. I.kt.Bp.1885. 469.0.

2 Dr. Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei. I. kt. Bp.

1990.19.0.

3 Jakó Zs.: írás, könyv, értelmiség. Bukarest 1976.17.o.

4 Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp.1971.18.0.

29