Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)
Összefoglaló
lyásolta a papképzést. Habár Erdélyben bizalmatlanul fogadták, hamar közkedveltté vált. Megfélemlített emberekbe reményt öntött, védte népét és iskoláit. A középiskolák tanárai a legnagyobb elnyomáskor, az ő védőszárnyai alatt, sokat adhattak a nemzeti nevelésre is. A gimnáziumok támogatása egyben a papi hivatások ápolását is jelentette. Az abszolutizmus kemény évei után, az 1860-as évek elején, Haynald püspök a jogfolytonosság elvére helyezkedett. Nem volt hajlandó a kormány alkotmányellenes játékszere lenni, ezért Bécsből felszólítást kapott a lemondásra. Kényszerű eltávozása az erdélyi papság szemében igazi főpapi tettnek, az utódgeneráció számára pedig szép, hivatásgerjesztő példának bizonyult. Az 1867-es kiegyezés új időszakot jelentett az erdélyi katolicizmus életében. Megszűnt a „Habsburg gyámkodás". Az ellenzéki körök egyházellenesek voltak. Az általános hangulat kihatással volt a papnevelésre is. Az 1867-1918 közötti „békés" korszak három püspöke: Foga- rasy Mihály, Lönhárt Ferenc és Majláth Gustav Károly kemény küzdelmet vívtak a papi hivatásokért is. A közömbösítés már az iskola papjai között megkezdődött. Az 1868-as állami iskolatörvény a vallásfelekezeteken felül álló közös állami iskolákat előnyben részesítette. Sok színtiszta katolikus székely falu, azt vélvén hogy mentesül az iskolafenntartási költségek terheitől, beleesett a szabadgondolkodók csapdájába. így már a múlt században elkezdődött az a gyakorlat, ( hogy t.i. tiszta katolikus falvakba református tanítókat, és fordítva, irányítottak, és ami a kommunista világban még fokozottabban érvényre juttattak), ami a nép vallási magatartásában kozmopolita szellemet fejlesztett ki: „egy Istent imádunk - bármely vallás jó vallás". A katolikus iskolákért valóságos küzdelem folyt, amiben a legfőbb erőt az erdélyi katolikus autonómia, a Státus jelentette. A katolikus középiskolák továbbra is a papi és szerzetesi hivatások melegágyai maradtak. A hivatásrombolás fő eszköze a sajtó. A balodali hetilapok szabadgondolkodói mindent megtettek, hogy a híveket eltántorítsák az egyháztól, és a fiatalokban lerombolják a krisztusi eszményeket. Nem véletlen, hogy a szemináriumban létesült önképző kör éppen a li- beralista szellem hatásainak egyre fokozódó érvényre jutásakor kezdő237