Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)
II. Rész: Papnevelés Erdélyben 1753-tól 1848-ig - 3. Szakasz: Papnevelés a jozefinizmus időszakában
7) A ferences papnevelés Erdélyben Az Erdélyi Őrség felállítása 1640. febr. 3-án az erdélyi ferencesek életerejét jelezte1. Lassan szükségessé vált a noviciusok itthoni kiképzése, mert papjaik egyre inkább kezdtek belekapcsolódni a lelkipásztori munkába. A novicius- és papképzést eleinte egy-egy tanárral rendházaikban végezték. A mikházi kolostorban az 1700-as évek elején a növendékek száma annyira megnövekedett, hogy két tanárra volt szükség: Nizet Ferenc a bölcseletet, Moldovai Lajos a hit és erkölcstant tanította. 1706- ban 12 ferencest szentelt pappá a Görgényszentimrén lakó Verzilescul Oxendius örmény püspök. Ezáltal a ferences papok száma 37-re emelkedett1 2. A XVIII. században az Őrség annyira megerősödött, hogy a ferencesek általános helynöke, fr. Johannes Soto 1729. június 12-én kelt decretum- mal Szent Istvánról elnevezett, önálló rendtartományi rangra emelte3. A jozefinizmus hatását azonban a rend nem kerülte el, habár „Erdélyben nem találkozunk akkora felfordulással, mint más rendtartományokban"4. A rendi növendékek kiképzésében az önálló tartománnyá válás után megindult a központosítás. A főkormányszék 1783-as rendeleté értelmében a ferences növendékek először Kolozsvárra, majd Pestre kerülnek. A központi nevelés meglazította a renden belül a fegyelmet5. A noviciátus néhány évig be volt tiltva6. Az egyes kolostorok növendékei nem mutattak igyekezetét a tanulásban, elhanyagolták az 1 Kájoni János: Fekete könyv. Szeged 1991. 74.o. 1640. február 3-án VIII. Orbán pápa állította fel az Őrséget. 2 Karácsonyi János: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711- ig. Bp. 1924. ILkt. 254-257.0. 3 György József: A ferencrendiek élete és működése Erdélyben. Kvár. 1930. lOl.o. 4 Boros Fortunát: Az erdélyi ferencrendiek. Kvár. 1927.152. o. 5 Boros: i.m. 152.o. 6 Vanyó: i.m. 128.o. 115
