Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)
II. Rész: Papnevelés Erdélyben 1753-tól 1848-ig - 3. Szakasz: Papnevelés a jozefinizmus időszakában
gyűlés is foglalkozik, a püspökök állítólagos beleegyezésével. Az államhatalom továbbra is felügyeleti jogot szeretne magának biztosítani. A püspöki kar Batthyány József prímás vezetésével ellenáll1. Végül a következő megállapodás születik: a visszaállított egyházmegyei szemináriumokban négy tanár tarnt, akik kötelesek a helytartótanács előtt vizsgát tenni. A négy éves oktatás a következő beosztással történik: minden évfolyamon napi egy óra dogmatika, morális és pasztorális, III. éven heti három óra szentírástudomány, III-IV. éven heti három óra zsidó és görög nyelv, IV. éven heti három óra egyháztörténelem és kánonjog1 2. Az 1790. október 27-i országgyűlési rendelet értelmében 1790/91 őszén megnyílhattak az egyházmegyei szemináriumok. A Pestről hazatérő erdélyi kispapok száma 22 volt3. Elhelyezésük nehézségbe ütközött. A jezsuita épületeket, ahonnan 1784-ben eltávoztak, katonai célokra foglalták le és csak részben adták vissza. Ide helyezték el a kispapokat. Batthyány püspök 1790-ben „bölcsészeti" tanfolyamot indított be a püspöki lyceumban. Szükségesnek tartotta, hogy az öt osztályos gimnázium után felállítsa ezt a két évfolyamot, teológiai előkészítő jelleggel. A püspök halála után ez a tanfolyam 1816-ig szünetel. A bölcsészeti hallgatókkal megnövekedett a növendékek száma és ezért szükséges volt egy nagyobb épület4. Fáradságos utánajárással sikerül Batthyány püspöknek megszereznie a katonai célokra lefoglalt egykori trinitárius templomot és rendházat. A trinitárius rendház és templom a mai csillag alakú vár építésével egyi- dőben épült5. A rendház helyén — a fejedelemség idején — Teleki Mi1 Meszlényi: i.m. 70.o. 2 Mihályfi: i.m. I.kt. 365.o. 3 Teol.Irattár. Butsa Péter levele 1823. dec. 31. Ő mint borbély fizetésemelést kér és hivatkozik az 1790-92-es évekre, amikor a kispapok száma 22 volt. 4 Balogh Ignác: i.m. 9.o. 5 Gheorghe Angel: Fortificatii medievale de piatra din secolele XIII-XVI. Kvár. 1986. 80.o. 106