Reisner Ferenc: Csernoch János hercegprímás és IV. Károly - Studia Theologica Budapestinensia 4. (1991)
A háború vége
De ezen határozatok sem bírnak kötelező erővel, mert az úgynevezett konstituante sem fejezi ki Német-Ausztria véleményét és akaratát. A közvélemény Német-Ausztrián kívül is tudja, hogy az alkot- mányozó nemzetgyűlési választások a terror jegyében játszódtak le, hogy 1919. február 16-án az urnához járuló választók szavazataikat semmiesetre sem adhatták le befolyásolatlanul, hanem sokszoros, tervszerű izgatás és egy magát népőrségnek nevező pártőrség nyomása alatt állottak. Azonban 1919. február 16-án választott konstituante sem a német-osztrák nép képviselete, amint azt a német-osztrák kormány definiálta. Nagy területek, melyeket az említett kormány és az ideiglenes nemzetgyűlés Német-Aüsztria részére igényeltek, mint például Dél-Tirolnak, Csehországnak, Morvaországnak, Karinthiá- nak, Krajnának és Stájerországnak németek által lakott részei ebben az alkotmányozó nemzetgyűlésben nincsenek képviselve, másrészről pedig külföldiek - a Német-Ausztriában élő birodalmi németek - is választottak. Egy határok nélküli államnak önkényesen összeállított nemzetgyűlése, egy nemzetközijogilag még nemlétező államnak államformájáról és egy nagyobb államszervezetbeni elhelyezéséről való döntés jogát bitorolja a maga részére. Amit a német-osztrák kormány, az ideiglenes és alkotmányos nemzetgyűlés 1918. november 11-ike óta ebben a vonatkozásban határozott, rendelkezett és továbbra is határozni fog, e szerint Számomra és Hazámra nézve semmis és érvénytelen. Magam és Családom eckartsaui tartózkodása soha a jogfolytonosságot megszakító forradalmi fejlődés elismerését nem jelentette, hanem a népbe helyezett bizalom záloga volt, mellyel Én és Enyéim együtt viseltük a szerencsétlen háború szenvedéseit. Ezen nép körében a Nekem oly drága Hitvesem és Gyermekeim biztonságáért soha sem aggódtam. E>e a német-osztrák kormány kancellárja útján tudatta Velem, hogy a trónlemondásra irányuló követelésük visszautasítása 85
