Reisner Ferenc: Csernoch János hercegprímás és IV. Károly - Studia Theologica Budapestinensia 4. (1991)
Az utolsó magyar királykoronázás
királyukat az alkotmányhoz, a jogokhoz kapcsolták a vallás súlya, szentsége és a becsületszó erejénél fogva."4 Az országgyűlés által összeállított hitlevél és eskü tervezet bemutatása a királynak 27-én délután történt a királyi palotában. A király másnap délben fogadta az országgyűlés tagjait, amikor átadta a hitlevelet Csemoch János6 7 hercegprímásnak, aki továbbadta a főrendiház elnökének. A prímás kérésére a király dec. 30-át jelölte meg a koronázás napjául. December 28-án délután 3 órakor a koronázási jelvényeket és Szent István koronázási palástját egy kijelölt bizottság a koronaőrség parancsnokának vezetésével átszállította a király lakosztályába, hogy elvégezzék a szükséges átalakításokat.8 December 29-én az országgyűlés kijelölt tagjai összegyűltek a királyi palotában és köszöntötték a királyi család megjelent tagjait. Ezután az országbíró, a koronaőrök és a kijelölt kísérők a vasládába helyezett koronázási jelvényeket díszes menetben, nyitott kocsin átszállították a Mátyás templom Loretto kápolnájába. A Gellérthegyen felállított ágyúk 21-21 lövéssel jelezték a menet indulását, és megérkezését, miközben Budapest összes harangja zúgott. A koronázás napján a király proklamációt intézett népéhez: „Viharos időben lépek őseimnek fenkölt elődöm által teljes fényében Reám hagyott tisztes trónjára. Mindent meg akarok tenni, hogy mielőbb elmúljanak a háború áldozatai és borzalmai; újra meg kívánom népeimnek szerezni a béke áldásait, amint ezt fegyvereink becsülete, államaimnak és hű szövetségeseimnek létérdeke és ellenségeink daca megengedi. Auszt- ria-Magyarország elpusztíthatatlan életerejébe vetett hittel, né6 PL.ACC. (10) Gróf Andrássy Gyula - a hitlevélről. 7 PL. Csernoch: Magánlevelek (Cs7) ‘ ősi szokás szerint Szent István palástját maga a királynő alakította át a megfelelő méretre. 51
