Reisner Ferenc: Csernoch János hercegprímás és IV. Károly - Studia Theologica Budapestinensia 4. (1991)
Csernoch János hercegprímás élete
onnan továbbkerült Terézvárosba, ahol a szlovák ajkú hívek lelki gondozásával bízta meg püspöke. Jósika Kálmán hatására - aki a Magyar Állam szerkesztője volt - a lelkipásztori feladatok ellátása mellett szakított időt újságcikkek írására is, melyek kezdetben a „Magyar Korona" című újságban jelentek meg. Komolyabb tanulmányainak Hornig Károly biztosított helyet a „Religió" hasábjain. Nagyon jó kapcsolat alakult ki köztük, és előfordult, hogy Hómig a lap szerkesztését is átengedte ifjú kollégájának. Amikor Hornig Esztergomba került Simor János mellé irodaigazgatónak, addig nem nyugodott, míg rá nem vette a prímást, hogy Cser- nochot is helyezze Esztergomba. Itt szemináriumi tanárként folytatta tevékenységét, újból lehetősége nyílt, hogy kedvelt tárgyával, a bibli- kummal foglalkozzék. Nagy felkészültsége, tudása és magával ragadó stílusa miatt a kispapok csakhamar megkedvelték. Szabad idejében tovább folytatta irodalmi tevékenységét. Több tanulmánya jelent meg az „Új Magyar Sión" című folyóiratban.8 9 Simor János értesült ugyan kiemelkedő képességeiről, mégis amikor egyik alkalommal személyesen is részt vett a félévi vizsgákon, meglepte tudása és ügyes bánásmódja növendékeivel. Amikor az aulában is elismeréssel nyilatkozott a fiatal tanár meglepő rátermettségéről, Hornig ismét felhasználta az alkalmat, és javasolta a prímásnak, hogy jó lenne Csernochot az érsekségre valamilyen központi szolgálatra behozni. A prímás elfogadta a javaslatot és kinevezte a levéltár élére és szertartónak. Ettől kezdve karriere fokozatosan ívelt felfelé. 1882-ben kinevezték főszentszéki jegyzővé és érseki titkárrá, egyben elnyerte a pápai kamarási címet is. Öt év múlva megkapta a császári és királyi udvari káplán címet. Amikor pedig Hornig Károly veszprémi püspök lett, megörökölte tőle az irodaigazgatói beosztást.’ Nagy tisztelője volt Simor János hercegprímásnak, és egészen haláláig kitartott mellette. ' Legjelentősebb tanulmánya 1880-ban jelent meg Szent Tamás bölcseletéről. 9 Vargha Dezső: A mi direktorunk (in: Emléklapok Esztergom 1913.14-17.0.) 26