Reisner Ferenc: Csernoch János hercegprímás és IV. Károly - Studia Theologica Budapestinensia 4. (1991)
A magyar egyház a konszolidáció időszakában
sikerült Magyarország gazdasági, társadalmi és politikai berendezkedésének radikális átalakítását megakadályozniuk, és a rendszer bukására, miként létrejöttére is, csak gyökeresen új nemzetközi körülmények közepette, 1944-45-ben került sor. A Horthy rendszerbe beilleszkedő katolikus egyház saját érdekeinek védelme és erősítése céljából a társadalmi, kulturális és gazdasági jellegű tevékenységén kívül aktívan bekapcsolódott a politikai életbe is. Az egyház a politikai élet két területén fejtett ki tevékenységet. Egyrészt közvetlenül részt vett a törvényhozói gyakorlatban, másrészt támogatta azoknak a pártoknak a célkitűzéseit, amelyek keresztény elveket vallottak. Kezdetben támogatta a katolikus egyház a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) néven megalakult, keresztény jelszavakat hangoztató koalíciós pártot, később azonban a p>árt keretein belül létrejött elhajlások és frakciókra szakadás miatt a püspöki kar az 1922-es választásokon megtiltotta a papság részvételét a párt tevékenységében.2 A Horthy korszak egyik legégetőbb kérdése a földreform ügye volt, amely az egyházat is érintette. Az egyházi birtokok elvesztése az egyház működésének korlátozását és közéleti befolyásának csökkenését eredményezte. Az egyházi vagyon a katolikus klérus felső rétege számára kivételes gazdasági helyzetet biztosított. Az alsópapság jövedelmei szintén főként feudális alapokon nyugodtak. Bevételei részben kisebb területű földbirtokok jövedelmeiből, részben egyéb kegyúri, illetve a hívek természetbeni és pénzbeli szolgáltatásaiból álltak. Az egyházi birtokok jövedelmeinek csak kisebb része szolgálta a papság ellátását, a nagyobbik hányadából a különböző vallási és közoktatási intézményeket tartotta fenn és üzemeltette-a katolikus egyház. A földbirtokokhoz nagyrészt azért ragaszkodott a magyar felsőpapság, mert úgy látta, hogy templomait, iskoláit és egyéb intézményeit - oktatói, nevelői, karitatív és szociális tevékenységét - csak birtokainak jövedelméből tudja fenntartani. 2 Gergely Jenő: A politikai katolicizmus Magyarországon 1890-1950 (Bp„ 1977.148.0.) 160