Reisner Ferenc: Csernoch János hercegprímás és IV. Károly - Studia Theologica Budapestinensia 4. (1991)
Kortörténeti áttekintés
Kortörténeti áttekintés „...A kis ellentéteknek is igen nagy a jelentőségük, ha a hatalmon levők között keletkeznek..." Aristoteles A XIX. század végét gazdasági, társadalmi és politikai szempontból a kapitalizmusnak az egész világot átfogó, az élet minden területére kiterjedő uralma jellemezte. Ebben a légkörben egyre inkább láthatóvá váltak a társadalom belső ellentmondásai. A felgyorsult fejlődés következtében újabb nagyhatalmak tűntek fel, amelyek szembekerültek a régebbi gyarmatosító országokkal. Egy másik jelentős ellentét mutatkozott még a kizsákmányoló jómódú réteg és a jogaiért egyre elszántabban küzdő munkásság között. A dolgozó réteg helyzetének könnyítésére és jogainak védelmére különféle társadalmi elméletek és irányzatok keletkeztek, melyek a kapitalizmusnál tökéletesebb társadalmi forma kialakítását tűzték ki célul. A vallási életben a sokféle szellemi irányzat miatt nagyméretű elbizonytalanodás mutatkozott, ami a különböző társadalmi rétegek egyháztól való elfordulását eredményezte. A liberalizmus eszméitől vezetett kultúrharcok az emberek teljes laicizálására, a vallásnak a társadalomból és a kultúrából történő minél erőteljesebb kiiktatására törekedtek. A polgári fejlődéssel együttjáró elvilágiasodás megköny- nyítette egyes filozófiai és természettudományos irányzatok vallás- és hitellenes eszméinek térhódítását. A XIX. század végén az egyesült Németország jelentősen megerősödött. Olaszország fenyegető vetélytársa lett Angliának és Franciaországnak. Az egymás közötti vetélkedés oka az országok területszerzési törekvése a másik rovására. A versenyt a századvégi technikai felfedezések még csak fokozták. Az iparban, a termelésben elért minőségi és mennyiségi fejlődés következtében a meglévő piac kapacitása nem tudott lépést tartani a technika iramával. Az újabb terület- szerzések miatt a fegyverkezés kérdése erősen előtérbe került. A 9
