Johannes B. Bauer: Az újszövetségi apokrifek - Studia Theologica Budapestinensia 3. (1994)

Apokrif apokalipszisek

ezért küldött engem! És én láttam egy asszonyt Dávid nemzetségéből, akinek neve Mária, szűz volt, el volt jegyezve egy József nevű férfivel, egy áccsal, aki ugyancsak Dávid nemzetségéből való volt. O örököst szeretett volna jegyesétől, és akkor úgy találta, hogy az már áldott állapotban van, és József az ács el akarta bocsátani. A Lélek angyala azonban megjelent e világban, erre József nem hagyta el Máriát, hanem megtartotta, anélkül hogy a dologról bárkinek bármit is elárult volna. Nem egész két hónapig lakott vele. És két hónap múlva azon a napon, amikor József otthon volt Máriával, feleségével, mégis mindketten egyedül, történt, hogy Mária odanézett szemével, és egy csecsemőt látott. Megrendült. Amikor elmúlt megrendülése, ugyanolyannak találta testét mint azelőtt, amikor még nem volt áldott állapotban. Amikor férje, József, megkérdezte, mi rendítette meg annyira, megnyíltak szemei, meglátta a gyermeket és dicsőítette Istent, hogy az Úr lépett örökébe. Hang szólt hozzájuk: Senkinek ne mondjátok el ezt a látomást! A gyermek híre azonban elterjedt Betlehemben. Némelyek azt mondták: Házassága után alig két hónap elteltével a szűz szült. Sokan azonban azt mondták: Nem szült, nem járt nála bába, a vajúdó kiáltását sem hallotta senki. így mindenki előtt homályban maradt, mindenki tudott róla, de senki sem tudta, hogy honnan volt."

Ugyancsak zsidó forrásra nyúlik vissza az Illés-apokalipszis,63 amely csak kopt fordításban maradt meg. A keresztény átdolgozásokat legkésőbb a IV. századra teszik (Weinel), egyesek azonban biztosra veszik, hogy a Kr. u. I. században keletkeztek (P. Riessler, H. Gross). A 32. fejezet leírja, hogy az igazi Messiást mi különbözteti meg a hamis Messiástól: „Ha a Felkent eljő, úgy jön el, mint valami galamb-forma, galambok koszorúja van körülötte, az ég felhőm lebeg, és a kereszt jele vonul előtte. Az egész világ látni fogja mint a Napot, amely kelet tájáról egészen nyugtának vidékéig ragyog. így jön el ő is, és vele lesz az összes angyal." Talán ebből kiindulva értelmezhetők Albenga baptis- teriumának (V. század) keleti fülkéjében a mozaikon a Khrismont (XP- monogramot) körülvevő galambok. Ugyanez az értelme a ravennai S. Michele in Affricisco — ma a Berlini Múzeumban felállított — apszismozaikjának. Már Nolai Paulinus tanúsítja, hogy a tizenkét galambot az apostolokra értették, és ez nyilvánvalóan a Mt 10,16 alapján történt: „Legyetek okosak mint a kígyók, és egyszerűek mint a galambok".

71