Johannes B. Bauer: Az újszövetségi apokrifek - Studia Theologica Budapestinensia 3. (1994)
Az apokrif apostolok cselekedetei - A Péter-cselekedetek
szavát halljuk, mégsem engedelmeskedünk parancsainak." A 62-115. fejezet az apostol második efezusi tartózkodásával foglalkozik. Nagy szerepet kap benne Drusina és Kallimakhos epizódja, melyben egyaránt megtalálhatók az aszketikus és erotikus mozzanatok. A 106-115. fejezet végén olvashatjuk a beszámolót az apostol elhunytáról. Egyik vasárnap az apostol még teljesen frissen megtartja az istentiszteletet a prédikációval, az eukarisztia ünneplésével és a békecsókkal együtt, azután kimegy a házból és a városból Verus diakónus, valamint két ásókkal és kosarakkal felszerelt férfi kíséretében. Egy keresztény tulajdonában lévő szántóföldön a két férfi mély sírt ás. János leteszi felső ruháját, kiteríti a sír fenekén, elmond egy hosszabb imát, leszáll a sírba ruhájára, és boldogan adja ki lelkét e szavakkal: „Békesség veletek, testvérek!" Az apostol életét elbeszélő regényünk szerzője feltehetően járatos volt Szíria gnosztikus kereszténységében. A keletkezés idejéről semmi biztosat nem tudunk. Eusebios már ismeri a „cselekedeteket", ami azt bizonyítja, hogy a III. században már léteztek. Ezekben a „cselekedetekben" feldolgozott János-hagyományt ismerjük már a II. századból is, amint az a Johannes Apocryphon-ból és Alexandriai Kelemenből kitűnik. Már korábban feltételezték, hogy a Péter-cse- lekedetek szerzője felhasználta a János-cselekedeteket. Ez a feltevés azonban nem bizonyítható. A két műben található hasonlóságok az eszmék azonos vallástörténeti eredetével is jól magyarázhatók. Időben sem esnek túl távol egymástól. Az Acta Johannis valószínűleg a II. században keletkezhetett. Péter-cselekedetek Ha a Péter-cselekedeteket 38 a Pál-cselekedetek szerzője felhasználta, ami biztosra vehető, akkor a Péter-cselekedeteknek korábbiaknak kell lenniük a Pál-cselekedeteknél. Tertullianustól tudjuk, hogy a Pál-cselekedeteket a II. század végén írták (A keresztségről 17, 5). A Péter-cselekedetek keletkezési ideje ezért a 180-190 közötti évekre tehető. Nem dönthető el, hogy hazája Róma vagy Kis-Ázsia. Biztosan egyházias körökben keletkezett, de a kor népi vallásosságát tükrözi vissza, sajátossága, hogy nem mentes a doketista és enkra- tita nézetektől. 46
