Nagy Nep. János: Hierolexicon polymathicum latino-hungaricum (Szombathely, 1845) - VL.1775

III. Függelék, Rövid szótára azon földirati neveknek, mellyeknek latin, és saját tartományi nevök közt szembetűnő különbség vagyon. A. Aarau gia, aarau, sziget a’ kisebb bal­ti tengerszorűlat közt. Ab a, ángolországi helység, hol 1012-ik évben albanense concilium név alatt egy­házi gyülekezet tartatott, mellyen Etel- red király is jelen volt. Abbaticovilla, Apátfalva franczior- szágban, nevezetesen Picardiában. Abbatis Cella, Apátczell, gazdag me­zőváros helvecziában, hajdan sz. Gál’ apátsága. Abbatis villa, ("adj. Abbavillaeus) 1. Abbaticovilla. A b e 11 i n u m , Avellino püspöki város Szi- cziliában. Abessinia, (Habessinia) Hevesország Afrikában. Abila, (Abel) főváros hajdan Balbeck, és Dömöczk közt Abilene tartományban a’ szent földön. Abilene, ma szirai tartomány; hajdan a’ Libán és Hermon hegyek közt feküdt Dö­möczk’ közelében. Abrin catae, vel Abrincae, Avranchin, franczia országban nyugoti normandföl- dön város, itt U72-ben zsinat tartatott. Ab us, Humber, hegy’ neve örmény or­szágban. A b u s i n a, (Kraft szerént Abensberg, Nitsch szerént Neustadt, IJjhely) a’ duna mellett. Abydus, 1.) hajdan kisázsiában a’ dar- danelláknal város, hol Xerxes a’ Helles- ponton keresztül hidat ütött, ’s e’ hely apobathra név alatt fordul elő; 2.) Nil folyó nyugati partján Egyiptomban vá­ros. Acco, (Jean d’acre) (Acca, Ptolemais) egyiptomi fővárosnak hajdani bibliai ne­ve. Accipitrum insulae, (Azoren) sasszi­getek. Acherontia, Cirenza, püspöki város Szicziliában. Achaja., (Aegia lea, J o n i a) görögor­szág’ tartománya Epir, Thessalia, aegiai tenger, és Peloponesus közt, hol sz. Pál az üdvigét hirdette, utóbb Livadia és Claurentziai fejedelemség’ neve alatt jött. Acilia Augusta, Straubing, bajorföl­di város. Acula, Aquapendente püspöki város az egyházi birodalomban. Addebar ni, város Angliában, hol 705-ben egyházi gyülekezet tartatott. Ad du a, Adda folyó Olaszországban. Adiacium, (Ajazzo) Ajaccio, tenger parti város Corsica szigetében. Ad ran a, Eder folyó németországban. Adranúm, Aderno város Szicziliában; adjective, hadranitanus, adernoi. Adria, (Hadria) mezőváros Olaszország­ban, honnan az adriai tenger vette nevét. Adrian opolis, Drinápoly, városa thra- ciának. Aduatuca, (Atuatucum, Aduatica Tun­grorum) Tongern, hajdan jeles püspöki, ma kis mezőváros Belgiumban. Adula, sz. Gotthárd’orma, a’ havasi he­gyek’ egyik föorma, hol Rajna, Rhodán, Ticino, és egyéb folyók erednek. Aegida, ( Justinopolis,) Capodisztria, olaszországi város. Aegyptus, (Miczraim, Kypt) Egyiptom, Ázsia, és Afrika közt fekvő tartomány, mellynek föfolyója Nil. Aelanites sinus, keleti öble az arab tengernek. Aelia Capitolina, e’ névvel nevezte Adorján romai császár az általa ujan épí­tett Jerusálem’ városát. Aemona, (Eraona, Haemona, Lublana, Laubacum,) Laibach Karautánnak fővá rosa. Aenaria, (görög Pithecusa) Ischia, kis szigetke, hasonnevű várossal Olaszor­szágban. Aenipons, 1. Oenipontum.

Next

/
Oldalképek
Tartalom