Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

95

§. 117. A’ dolgok’ forma szerént, ész szerént, külömböztetése, azoknak nem valóképp különbsége: ’s az kétféle : 1) Ha a’dolgoknak tulajdonságai, melljek magokban eggjütt vannak, elvonatva, erejekre vagy nlunkájokra nézve, külön gondoltainak: p. o. az emberi okosság mint gondolkodó , értő, itélo, kihozó, szabadon akaró tehetség külön tekéntetetik. Ez a’tulajdonságokhoz képesti különböztetés (Distinctio formalis, rationis rationatae) 2) Ha a’ dolgoknak eggyetlen eggyjele vagy tulajdonsága más és másképpen te- kéntetik elvonattatva: p. o. az embernek esze, melly eggyetlen egy, mint oktató és erkölcsi - törvényadó (ratio theoretica et practica); ez csupa észképesti különböztetés (Distinctio rationis ratiocinatae). Arra a’ dologban magában ok van, erre nincsen.

$. 118. A’dolognak általlányos (nem szám sze- rénti, nem szerénti) tapasztalhatatlan, értelmi egysége az Ő azonsága; az az: minden dolog magával azon eggy, és minden mástól különb : csak azon határozatokból állhat, mellyek benne eggyesíttettek, és határazatai csak úgy eggyesíttethettek, mint eggyesíttettek, hogy a’ dolog az legyen a’ mi lett: a csak egyedül «lehet: s azért a=a. Az ember csak érzéki okos állat egyedül: csak érzéki okos állat lehetett; más érzéki okos állat nem lehetett egyéb az ember. A’ dolognak azonsága, igazi egység; igazság; metaphysikai igazság, mellynek ellenkezője lehetetlen valóképp.

§. 119. Minden való dolog, melly kivántató, tetszető, akarat-indítható, jó tágos értelemben: A’ mi nem kívánatos, nem akarat-indítható; rósz, jónak valótlansága Metaphysikai dolog-értelemben. A’ dolog minél több illy valóságak foglaltatnak benne, annál jobb. A’ mellyben merő kivántató valóságak foglaltatnak tisztádon tiszta Jó. Az,melly-