Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

86

$. 105. A’ Dolgoknak ezen elöterjesztményi- böl szintannyi értelmek alkottathatnak a’ kivonat és szétvétel által.

I. a) Dolog (Ens, Ding) mi.

b) Valóság, valótlanság.

c) Létei, nem létei.

d) Ugyanazonság, vagy különbség.

e) Jóság vagy roszság.

f) Tökélletesség, vagy tökéletlenség.

g) Allatság vagy nem állatság.

h) Magában valóság, másban valóság.

i) Szükségképp vagy esetiképp’ valóság.

k) Változhatatlanul, vagy változóul valóság.

l) Mivolti vagy nem mivolti valóság.

II. a) Hasonlóság vagy nem hasonlóság.

b) Egyenlőség vagy nem egyenlőség.

c) A’ tér.

d) Az üdö.

e) Ok, vagy okozat, munka.

f) Rend vagy rendetlenség.

§. 106. Ezen közönséges értelmeket, mel- lyekhez, vagy mellyek alá tartoznak közvetetle- nül vagy közvetve minden kitelhető értelmek, a’ Bölcselkedok AristotelestÖl kezdve mai napig más és más számban és rendben adták elő. Legjelesebb Kánt Immánuelnek előadása: O számokat tizenkettőre szorítá, négy osztályra fogta, mindeniké- hez hármat, hármat szabott; azokat az értés’ szükséges, előbbi formájinak állítá, és Categoriáknak nevezte; mellyek így következnek:

1) A’ mennyiségiek: egység, többség, mindenség.

2) A’ millyenségiek: Valóság, valótlanság , határ.