Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
67 hei; a’ harmadik az Ö mivoltára, melly határ nélkül nem lehet. Az utolsó és második közvetetle- nül; az első közvetve alapul az Ö Subiectumán. Azon Ítéletek , mellyek az Ő Subiectumaik 5 értelmén nem épülnek se közvetve, se közvetetlenül; szükségesek, közönségesek valóban, igazán, nem lehetnek. P. o. az ember esztelen lehet; a’ □ ke- rekded lehet; a’ A négy oldalú lehet; ezen ítéletek az ő Subiectumaik5 értelmére, belső lehetsé- gökre nem vonulnak, sót azokkal ellenkeznek is. Azok pedig, mellyek a’ Subiectumaik’ értelmére látszanak ugyan vonulni, de azon nem épülnek, legalább egészen nem épülnek; csalfa Ítéletek. II- lyen Cartesiusnak ezen ítélete; minden, a’ mi a’ dolognak eloterjesztményében foglaltathatik, igaz: mert valami foglaltathatik a5 dolog’ eloterjesztmé- nyében a’ nélkül is, hogy annak Subiectumán épül- jen. P. o. A’ hótól lehet a’ hideg: a’ hóban van ugyan hideg foglaltatva, de p.o. a’ mai hideg rajta nem épük Csalfák az olly ítéletek is, mellyek olly Subiectumokra vonulnak, mellyek kielégítő okok nem lehetnek. P. o. Minden bölcs Király lehet; a’ Királyságra a5 bölcsesség nem kielégítő ok. 82. De honnét esmérhetni -meg a’ Subie- ctumnak valóságát ? Honnét a’ mondatmánynak a’ Subiectumban igazán foglaltatását? Az elsőre már feleltünk, midőn az értelmek5 valóságáról szóllot- tunk: a5 Subiectum értelem; ha az értelem való, ha olly tárgyakból formáltatott, mellyek tapasztalhatók egyenesen v. mellesleg: a5 Subiectum is való : p.o. ez a’ Subiectum „Ember“ értelem , és való értelem : mert Péter, Pál5 tapasztalásaiból vonattatott ki, és alkottatott öszve. 2) A’másik eránt szükség észrevennünk áltaíiyában: a5 mondatmány a5 Subiectum’ mivoltát vagy egészen, vagy résznyire foglalhattya magában igazán; mivel az egeszmivoltan is, rész-
