Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

55

ítéletek, vagy kihozatok; szükségesek és közönségesek: mivel a’ kútfejök is, az ész tagos értelemben, szükséges és közönséges. De azt kérdhetni erántok: hogy’ lehetnek azok szükségesek és közönségesek tárgyképen is? Hogy’ lehet az, hogy a’ mit az ész a’ tárgyak eránt szükségesnek ’s közönségesnek tart, a’ tárgyakban is meg valósod j ék ? ’S mivel az értelmek alattomban, a’ kihozatok pedig nyilván Ítéletekből állanak, ezen Ítéletek tapasztaláson alapulnak-e közvetve, legalább végképen, vagy se? ’S mivel az ítéletek kétfélék: szétvevok, vagy öszvetévök (indicia analytica, et synthetica) a’ szétvevo, vagy öszvetévö ítéletek-e azok, mel- lyeknek esméreti tárgyképp is szükségesek, és közönségesek ? Ezen kérdések’ eldöntésétől függ a’ mi megbizonyodásunk, hogy az észbeli esmérete- teink tárgyképp is szükségesek, és közönségesek- e valóban, vagy se.

§. 67. E’ két kérdésre külömbözöleg feleltek a’ Bölcselkedök elejétől kezdve mai napig; né- mellyek azt állíták és állíttyák, hogy az észbeli esméretek is tapasztaláson épülnek, de csak közvetve, legalább végképpen; és a’szétvevo Ítéletekkel fejtetnek ki. A’ fő értelmeket ugyan p. o. a’ tért, üdot, állatot, .okot, nem eggyes, hanem minden tárgyaikra visszük; ’s ezen elöter- jesztésinkbol vonnyuk ki a’ tér, iido , állat, ok ’s t. e’f. közönséges, és szükséges esméreteiket, szét- vevoleg; a’ legfőbb értelmeinket pedig, miilyenek a Lélek, a’ világ, az Isten, az ok és okozat, a’ rész és egész’ helyes értelmiből fejtegettyük ki; tehát ezeket is végképp a’ tapasztalásokból.

§. 68. Mások meg’ezeket egyenesen tagadják, és pedig nem ok nélkül: mert a’ tapasztaltt dolog csak azt mondja: én ez, ’s így vagyok most; nem mondja: ez ’s így leszek mindég: ez, ’s így