Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

52 tyük vissza. A’ volt költemény’ előadásával énünk nem teként magára, hanem csak tárgyán függ; a’ visszaemlékezeti esméretre ellenben magára néz, tárgyára semmi gondja. Azon esméretnek tehát, mellyet vissza emlékezetünk egykor voltnak erő­sen , állhatatosan , nyilván vall, mivel se új, se multi költemény nem lehet, előbbi bizonyosnak szükség lenni. §. 65. Lelkünk’ esmérete nem csak a’ külső dolgok’ egykori esméretit valósíttya illy képpen meg, hanem énünkét is, ’s ennek mindennemű munkájiét is, úgymint volt előterjesztésit, gon­dolatit, értelmit, Ítéletit, kihozatit, kívánatait, ’s t. e’f. Szint olly bizonyosan tudjuk énünket gyermek - korunkból, mint szinte atyánkat és anyán­kat; szint olly bizonyos tehát visszaemlékezetünk’ nyilvánságos tanúsága, magunk és belső válto- zásink’ eránt, mint külső tárgyaira nézve ugyan azon okokból. §. 64. Valamint a’ multt dolgokra, vissza néz­het lelkünk’ esmérete ,júgy a’ jövendőkre is kiter­jedhet azon emlékezetünk által: t. i. a’külső és belső tárgyak nem csak magok’ képeit, hanem közönsé­ges, ’s változhatatlan tulajdonságaikat, erejiket, mellyek öszveséggel természeti törvényeknek mon­datnak, azon esméro tehetségünk’ táblájira jegy­zik. A’ miket azokra nézve énünk lehetőknek, ’s leendőknek vall hathatósan , állandóul, és nyilván, mind azokat bizonyosoknak tartyuk , és tarthat- tyuk: p. o. hogy holnap is a’nap felkel és lenyug­szik; hogy esztendőre is a’ tavasz utánn nyár lé­szen ’s t. e’f. Ha lelkünkesméretének e’ vallása bi­zonytalan volna: vagy azért volna, mert a’ ter­mészeti törvények magok bizonytalanok, vagy azért, mivel természeti törvények nincsenek. De nem állíthatni 1) hogy a’ természeti törvények bi­

Next

/
Oldalképek
Tartalom