Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
32 volna, ha változásunk magunktól függene: mert egy dologban ellenmondó határazatok egyszersmind nem lehetnek; annak tehát magunktól kü- lünbvalótól szükség származnia. 4) Mivel mindennek szükség kielégítő okának, annak is szükség okának lenni, hogy hol szint, hol hangot, hol szagot érzünk: hogy a’ napot hol láttyuk , hol meg’nem; akaratunk ellenére is. Ezen változásoknak kielégítő okok nem lehet lelkünk’ erejé - ben: mert másképp azokat tetszésünk szerént szintúgy másalgathatnánk , megszüntethetnénk , eltá- voztathatnánk mint az eloterjesztésinket, és gondolatinkat. Azon változásunknak , résznyire, más valókban is szükség tehát kielégítő okainak lenni. 5) Lelkünk’esmérete bizonyíttya azt is: hogy némelly látásunkat, hallásunkat, könnyen meggátalhattyuk, ha szemeinket becsukjuk , füleinket bedugjuk s t. e’f. Némellyeket ellenben tellyeséggel meg nem akadályoztathatunk: p. o. az erős ég-zengést, villámlást. Ha kívülünk való dolgok nem volnának, szükségtelen volna azokat szem csukva, fiil-bé- dugva, kizárni. És valamint a’ gyengéket úgy az erősebb ég-zengéseket is fülbédugva kizárhatnánk hallásunktól. 6) Ha a’ kívül való dolgok béfolyással nem volnának reánk , a’ tapasztalás olly különböző nem lehetne ugyan azon helyen, ugyan azon íidoben: nyílván kölömbözo pedig: Oroszországban nyár után tüstént telet, Francziaországban őszt, Indiában essozést; ’s Oroszországban fejér medvéket, Francziaországban feketéket, Indiában oroszlányokat , tigriseket ’s t. e’f. látni. Ezek lehetetlenek volnának, ha kívülünk való dolgok nem volnának, ’s ezek nem lennének látásunk, hallásunk kielégítő okai résznyire. §• 45. Ellenvethetni 1) Énünk úgy lehet alkottatva, hogy azokat, mik kívülünk lenni lát
