Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
290 cipiumot pedig a’ tapasztalás valósílíya ; míg leli át a7 tapasztalás okosan meg nem fejtetik, az valóságos marad. — De ezen ellenvetése több okból hibás, és helytelen: mert a7 mi magában, általlvában lehetetlen, miilyen az ellenmondó, az feltételesen való nem lehet; a7 két egymással ellenkezhető principium’ nem lehetősége nem feltétel,hanem bizonyosság. Más az: a7 mi előbbre lehetségébol bé- bizonyodik, nem feltétel többé, hanem bizonyos; ’s a’ mi előbbre lehetetlenségéből bébizonyodik, az se feltétel többé, hanem bizonyoság ; a’ minek ellenkezője megvalósult, az magában valótlanság, semmi : már hogy a’ mindeneknek kielégítő oka, az Isten, csak eggyelien eggy lehet; hogy az Isten egg yet- len eggy van, megvalósiilt; tehát a’ két ellenkező principium lehetetlen = semmi. Hogy az, a’minek valósága lehetségébol már nyilván kitűnő, a’ tapasztalásból bizonyíttassék-meg, szükségtelen: Hogy ez: az egész részeinél nagyobb, tapasztalásból is megmutattassék, hogy bizonyos legyen, szükségtelen: azérlez is:hogy két egymással ellenkező principium, Isten, nem lehet, nincsen; tapasztalás és megfejtés nélkül is bizonyos. De ha egészen meg nem fejthető volna is, meg nem bizonytalanodnék: mert sok más eránt is bizonyosak vagyunk , ha az ellenkező tapasztalást egészen, nyilván meg nem fejthettyük is: így p. o. bizonyosak vagyunk szabad akaratunkról és ennek jóra tore- kedéséröl; hogy’ ’s miért vetemedik az mindazonáltal gyakran a’ roszra; ezen ellenkező tapasztalálásunkat lellyesen , nyilván meg nem fejthetni. De a’ rosszaknak e’ világban létele két ellenkező principium , vagjr Isten nélkül is megfejthető : ha bár az Isten eggyetlen eggy is, és tiszta szeretet is, a’rosszaknak mindazonáltal e’ világban lélele nem
