Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
277 víttalva. 'Az Isten minden egymásmelleit léteinek kielégítő oka, ’s elhatározója; a’ tértől tehát el nem határoztathatik, azaz: térhez köttetve nem lehet. A’ ki térhez köttetve nincsen, az mérhetetlen : mert csak a’ térest mérhetni - meg; az Isten pedig nem teres. Az Isten nem test, nem kiterjedtség: mert nem Öszvetétetett, hanem eggyes valóság; pedig csak a’ mi test, a’ mi kiterjedtség, az mérethető ; az Isten tehát mérhetetlen egyszersmind. A’ mérhetetlen, a’ mi nem kiterjedtség, az egész világot mint valameily nagy test, vagy levegő bé se töltheti: tehát ezen kimondás: az Isten eget’s földet jelenlétével bétölt; csak emberi képp van mondva. §. 242. Az Isten tiszta Lelki- való’(Spiritus. Geist.): Lelki-való az, melly nem csak magában egy- gyes állat, hanem magát és mást is tudó, értő , és szabadon akaró is egyetemben. Tiszta-lelki az: kinek magát és mást tudásában, és szabad akarat- tyában semmi hijány, semmi tökélletlenség nincsen. Hlyen az Isten: Ki e’ világ’ léteiének , elren- delletésének, bizonyos czélra intéztetésének kielé- gito oka, annak magát és mást tudónak , értőnek, és szabad akaratunak kell szükségképp lenni: mert ellenkezőképp nem is gondolhatni: az Isten mind azoknak kielégítő oka, tehát az Istennek magát, és mást tudónak, értőnek, és szabad akaratunak, azaz Lelki - valónak szükség lennie. Más az: az emberi lélek is, mint cselekedetinknek kielégítő oka, magát ’s mást tudó, értő, szabad akaratú lelki valóság; tehát az Ö-léteiének kielégítő oka is szükségképp magát és mást tudó, értő, ’s szabad akaratú valóság, azaz: lelki való. Az Isten tiszta lelki-való: mert végnélkül - való; kiben semmi hí- jány, semmi határ se lehet: az Isten tehát tiszta lelki- valóság. A’ köz eggyetértés, és a’ hagyó-
