Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
256 ségökben; csak azok méltók az Istenséghez; csak azok esmértetlek is el közönségesen. Ha most nincsenek csudatételek, nincs is szükség reájok. Mind ezekből tehát a’ csudatételek’ lehetlensége nem következik. §. 229. Hume David meg’ igy gáncsoskodott a’ csudatételek’ lehetsége ellen: 1) A’ csudatételekben a’ külső természeti bizonyság ellenmond. az erkölcsi (emberi)bizonyításnak ; tehát mind a’ kettő igaz nem lehet , egy- gyiknek hamisnak szükség lenni: de a’ külső nem lehet hamis, az erkölcsi hamis lehet: mert az emberek meg is csalatkozhatnak , meg is csalhatnak; tehát a’külső természeti bizonyság, melly a’ csudatétel ellen van; melly mutattya, hogy a’ természet’ törvényei változhatatlanok, ’s hogy a’ valóban megholtt fel nem támadhat, ’s t. e’ f. igaz, az emberi tanúság, melly azt vallya, hogy Lazár feltámadott, igaz nem lehet; ’s így a’ csudatétel lehetetlen. F. Hogy a’ külső természeti bizonysága’belső erkölcsinél, az emberi tanúságnál, ha hiteles, igazabb, meggyőzőbb légyen, nyilván tagadjuk : olly bizonyos vagyok én arról, hogy Pióma városa van és volt, mellyet csak emberi tanúságból tudtam meg, mind Sz. GelJért hegye létele eránt, melljret szemeimmel látok. Mindenik mind a’ természeti, mindaz emberi bizonyítás lehet helytelen, ’s helyes is: az eggy szemmel, vagy eggyes tapasztalással erősített külső bizonyítás szint olly hamis, csalfa lehet, mint az eggy embernek, egyszerű tanúsága; a’ többes, állandó, egyforma tanúság pedig szint olly bizonyos mint a’ többes, állandó, eggy forma, tapasztalás: mind eggyik mind másik érzékeink’ tudósításának bizonyosságán épül. Ha tehát valamelly csudaté- lelt többes, állandó, szemmel-látó tanuk egyformán