Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

253 cstidatételek a' nélkül is, hogy a’ világi dolgokba más erők öntessenek, mellyek azoknak nem tu­lajdoni , mihelyt azok magokban különös elíntéz- tetést, vagy akadályt elszenvednek; hogy pedig elszenvednek tagadhatatlan. S’ a’ csudatételek nem is lehetnek olly közönségesek, hogy a’ különös erőket szükségesekké tegyék. A’ kertész bizonnyal rendkívül gyiimölcsöztetheti a* fákat, rendkívül virágozlatlhattya a’ virágokat, a’nélkül, is, hogy azokban más erők legyenek szükségesek, valahány­szor akarja; de azért mindég, minden fákat úgy gyü- mölcsöztetni, a’ virágokat duppláztatni nem akar- hattya: mert másképp az Ö különösségüket elvesz­tenék ; a’ természet’ Szerzője se akarhattya tehát mindég a’ csudatételeket: mert ha mindég akarná, a’ csudatételek megszünének csudatételek lenni. Ha bár szükségesek is a’ csudatételek, de a* más erők szükségtelenek, nem következik azoknak lehe­tetlensége. 4) Ha az Isten valamelly csudát tenne, ujjat valamit tehetne; ha ujjat tehetne, változó lehetne; de az Tsten változhatatlan, tehát nem tehet. F. Az Isten csudát tévén, valamit, melly újj volna, tenne, tehát azon valami, melly újjá lenne, meg változ­nék, igen is; de maga olly kévéssé változnék, mint mi meg nem változunk , midőn valamit a’ múlt héten akartunk e’ folyó héten végbe vinni,’s ezt most véghez is visszük valóképp. Az Isten örök— tol fogva akart valamelly csudát tenni, bizonyos környiillálásokban ; ’s azt véghez is viszi azon kör- nyüláilások’ jelenlétében minden változása nélkül. 228. Rousseu Jakab János a’ csudatételekr lehetőségét ezekkel ostromlotta; 1) Nem esmérjiik mind e’ világi állatokat, an­nál inkább nem a’ természet’ minden erejét; tehát az se tudhattyuk, mínémii eset légyen természet­

Next

/
Oldalképek
Tartalom