Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
21 nes, színtelennek, ha nem holt, élőnek esmértesse mag.it: minthogy az ellenmondó határozatok bizonyos tárgyban e g g y ü 11 nem lehetnek, de egyikök meglegyen, szükséges. Ez a’ kitétel is szükséges és hasznos a’ Metaphysikában; mert kitudván, hogy valamelly határozatnak a’ két ellenmondók közziil helye nincs; tudva van egyetemben, hogy a’ másik meg van: ha az ember nem oktalan állat, tehát okos; ha élő, tehát nem halt ; ha derék szög, tehát nem karika, ’s t. e’f. szükségképp’. §. 32. Ezekből látnivaló, hogy a’dolgok nem azért vannak, mivel mi azt gondolhattyuk , es- mérhettyiik; hanem lételöknek kielégítő oka önnön magok’ esmértethetése , és belső lehetségök : Ezen állítások között: Gondolom a’ dolgot, mivel gondolom; gondolhatom, esmérem, mivel esmé- rem ; és : gondolom , gondolhatom , esmérem, es- mérhetem a’ dolgot, mivel az gondaltatható, es- mértetheto, lehetséges magában; iszonyú nagy a’ különbség: az első állítással ennen magamat teszem annak kielégítő okává, a’ másikkal a’ dolgot magát teszem gondoltathatásánál, esmertethetésé- nél, ’s belső tehetségénél fogva kielégítő okává. E’ mondás: gondolom a’ dolgot, mert gondolom; esmérem, mert esmérem, vagy esmérhetem; annyi mint semmi; minden kielégítő ok nélkül való; ellenben ez: esmérem , esmérhetem a’dolgot, mert az esmértetheto , lehető magában, kielégítő ok nélkül nem szűkölködik. §• 53. Eddig m. g a’ dolgok’ léteiének kielégítő okát, mennyire az önnön esmértethetoségek- ben , lehetőségükben áll, visgaítuk közönségesen; tekintsük ezentúl azokat különösen is, mennyire azok kezdetiek, eredetiek; vagy kezdet - eredet nélkül valók; ’s mivel a’ különböknek különböző okoknak is szükség lenni $ 25. lássuk, mind a’
