Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

178

neveztetik (Harmonia praestabilita). Ez, bogy az istennek szüntelen alkalmasztatását testünkre ’s lelkünkre nézve szükségtelenné tegye, bölcs Leib- nicznak jutott eszébe; azért Leibnicz’rendszerének is mondatik.

Ezen mindeggyik rend szerént nem a’ test és lélek határoznák-el egymást az eggyenlo változásra, ’s egymásra kölcsönös béfolyással nem volnának ; hanem eggyezo változásaiknak kielégítő okok volna szerzőjük , az Isten; ’s a’ testinek a’ lelkire béfolyása lehetetlensége el volna távoz- tatva.

3) Vagy a’ test a’ lélekre, és viszontag, béfolyással van valóképp, ’s a’ test változási eggyezo változásokra határozzák a’ lelket; és ennek változási a’ testet kölcsönösen: mint a’vizek felhőt szereznek , a’ felhők meg’ vizeket a’ természetben; azért természeti rendszernek, természeti béfolyás- nak is neveztetik: (Systema influxus physici) Evvel tartanak a’ Bölcselkedok többnyire; mert noha általa a’ béfolyás’ módja megfejthetetlen is, de nem lehetetlen: ’s a’ tapasztalással megeggyez; a’ két első rendszer pedig eggyezhetetlen. Kánt, Fichte, Schelling a’ valóságos világát Ideákká tévén, az egész kérdésnek nyakát szegték.

$• 189. A’ Léleknek és testnek egymásra valóságos béfolyássokat igen fontos, és eldöntő okokkal vitathatni: Mert 1) Hogy képzeteinket és es- méreteinket a’ tárgyak testünk’ éi dekeltetése, ’s jelesen külső érzékeink’ változtatási által szerzik, és így testünk, érzéki eszközeink’ változási bírják lelkünket a’ figyelemre , a’ béjelentésök’ elfogadására, képekké formálásra, és a’ képeknek a’ tárgyakra vitelére; ez többé kétséget nem szenved: mert ha a’ szem nyitva nincsen, a’ fül dugva, az orr tömve van, a’lelkünk nem lát, nem hall, nem