Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988

10

Harmadik Példa.

\s attól fogva a’ szegény Özvegynek semmit se küldött az ígéret szelént, ’s Gyermekével többé semmit se gondolt.

Az Özvegy igen szegény volt. Minden tizen négy nap alatt tsak két Forintot vett bé, és ab- bólis adnia kellett valamit egy öreg erötelen testvér Nénnyének. Senki se kárhoztathatta volna hát ölet, ha a’ Gyermeket az Annyának viszsza küldötte volna $ de ö így gondolkodott: ha ő azt a’ könyörületlen Annyihoz küldené , az ismét mesterkedne azon; hogy valahová cllegye, hogy a’ Férje meg ne tudja, és akkor ennek a’ nyo- morultt féregnek roszszúl lenne dolga: és ha azt megtudná a’ Férje; abból egy szerentsétlen Házasság lenne. Meghatározta hát magában ; hogy megtartya magánál a’ Gyermeket pénz nélkülis, és kevés Kenyerét közli vele. És ezt mégis tser lekedte, míg tsak élt. Mikor meghalt volna, akkor pedig a’ Pap gondviselésére bízta a’ már ki- lenlz esztendős Gyermeket; a’ ki gondoskodotlis felőle, bé adta az Árvák’ Házába, a’ hol jól neveltetett.

He sok Gazdagok nem tselekcdnék pzt, a’ mit tselckedett ez a’ jámbor Özvegy. De melly vígan ás felemeltt fővel fog ez majdan az emberek ítélő Bírája előtt megállani, midőn majd jövendőben számot kell adni: és ha szinte tsak kevés Vagyon bizattatottis Sáfárságára $ de elmondhatja Jobbal mégis.

Ha az én étkemnek falatyát én magam ettem meg, és hogyha abból árva nem evett: Az én vál- lam lapotzkájáról leessék, és az én karom az i forgó tsontjaról leszakadjon. Jób. .31. 17- 2i' Ne-