Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988

Példa.

87

risbti haza hozta légyen. Mellyen az Aszszony nagyon megijedt: Abban a’szempillantásban bé- loppant maga az öregis az ajtón és nagy diihös- séggel néki esett az Aszszonynak. Az Aszszony elkezdett kiáltani. A’ kiáltást meghallván, a’ második Férj szaladt a’ segítségre; ekkor a’ két Férfiak egymás hajába estek. A’ Fin el nem választhatván őket egymástól, segedelemért kiáltozott. Szaladtak hát némelly emberek , és a’ veszekedő- ket ki vették egymás’ kezéből.

Azonban a’ dolog a’ Párisi Fő-itélő szék ebbe vitettetvén az, azt a' végezést hozta: hogy az Aszszony az első Férjé lészen; a’ második pedig meg házasodhatik *— Minekutánna az öreg Pau~ worin újra egygyesittctett a’ Feleségével, a’ Fiá- \ai ugyan azon egy Házban kezdett lakni. Az Attva, raboskodásának hoszszas ideje alatt, nagyobb részént elfelejtette a’ mesterségét, ’s szemei is igen meg homályosodtak ; nem tsinálhatott hát egvebet, hanem tsak a’ rongyollolt ruhákat foltozgatta — De azonban régi roszsz szokását néni felejtette cl. Alig folytéi egy esztendő; azonnal világosan kitetszett: hogy ő még mostis nagyon szeret lopni. Mert egy ízben Lakodalomba ln- vattatván Házanépestől , midőn a’ Gazda a’ Vendég fogadóban bérlelt volna ki egy Szobát a’ Vendégek számára, hogy ott egyenek, igyanak, és mulassanak; vatsora után egy Tányért eresztettek el, mcllybc minden Vendégnek kellett valamit tenni, hogy azzal a’ Gazda sok költsége valamennyire pótoltassék , az öreg Paurnorin nem tartóztathatta meg magát; hanem az ajándékok köz- zül egygyet elrejtett. A’ Gazda tudván a’ Ven-