Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988

Tizenhatodik Példa. megválni. Követte hát a’ Gyermeknek Attyát azon házig, mellyhe bement vala. Hát éppen az alku­dozáson kapta őket, mellyen a’ tsuda egészen el­fogta. Elsőben ugyan tsak tréfának vélte } de midőn látná, hogy valóság fekszik alatta, közbe vetette magát, és a’ kötelességéről elfelejtkezett Atyát fenyegette, átkozta. Az Atya azt vetette: hogy az Atyának van jussa reá, hogy úgy bánnyon Gyermekével, a’ mint akarja; de a’ jó Paraszt ke eken ki mondotta: hogy a’ Gyermek az övé ; mivel mind ekkorig ő nevelte, és ezutánis tel- lyesiteni akarja az eránt Atyai kötelességét, ha szinte többé tartására semmi Pénzt nem kapnais. Ezeket szóllván felvette a’ Gyermeket, és erővel kivívén az ajtón, haza ment a’maga Falujába. Tizenhatodik Példa. Egy derék Szabó. Midőn ivódik Esztendőben a’ Frantziák Német-Országba annyira bényomúltak, hogy már Iseh-Ország’ határihoz közel voltak, sok kiköltözött Frantziáknak, kik addig a’ Német Bi­rodalomban tartózkodtak, Szakszonia és Bur- kus-Ország felé kellett vonúlniok : kivált Drez­dában nagyon öszve tsoportoztak. Egy ollyan szerentsétlen volt közziilök$ hogy a' Jegyző Konyvelskéjét (Pugillares) elvesztette, mellyben volt a’ Paszszusais, melly nagyon szükséges volt útlyának tovább folytatására. Veszteségét az Ej- Ságban kiairdettette, és annak , a’ ki megtalálta vótna, s neki viszsza adná, két Tallér jutalmat

Next

/
Oldalképek
Tartalom