Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988

Tizennegyedik Példa. *5 tóját a’ Földre akarta teríteni. De az meg nem ijjedl; hanem így szállott.; „No lsük rajta í szint olly kevéssé félek én a’ Haláltól, mint te. De tsak ugyan inkább el- tudom én szenvedni mint le az élet, nyomorúsá­gait. Több már 20 esztendejénél, hogy én sze­génységben ’s bú bánatok között élek ; de meg­tanultam én azt: hogy tűrés által mindent ellehet hordozni , és egyedül az Istenre hagytam; hogy a’ mikor akarja, akkor vessen véget nyomorá­vá gimnak. yalami jo reád, vedd el örömest, és a’ te meg­aláztatásodnak elváltozását reméllyed hoszszú tűréssel , bátor elmével. Mert miképpen tűz­zel próbáltatikmeg az arany : úgy a’ kedves emberek a1 nyomorúságnak kementzéjébon. Sirák. 2 : 4 , 5, Tizennegyedik Példa. Egy ’Sidqnah nemes tselekedete. Lakott Berlinben egy Itzig nevezetű ’Sicjo, a’ ki az előtt igen gazdag volt. Olly igen bíztak mindenek hozzá : bogy sokan önként vitték hoz­za pénzeket; hogy azzal kereskedjen. Még a* Szolgák, Kalmár-Legények, \s más afféle embe- rekis, kevés pénzetskéjeket is Itzighez vitték ; mert elhitték, hogy bátorságosabb helyre nem tehetnék. De midőn í^QŐdik esztendőben felvállalta volna , hogy a’ Fránt, iák számára Lovakat szálhtt ; me ,v,-tte mindenfelé a’ sok Lovakat , nagy adós­ságba verte magát ez áltál , a’ Frantziák ffcdig jói ki nem fizették ’s e’ miatt ki pusztult, mind

Next

/
Oldalképek
Tartalom