Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988

2o6 Hetvennyóltzadik Pclda. Hetvennyóltzadik Példa. A ki a Virtustól eltávozik ; az a' maga boldogságától, vagy szerentséjétül ta- vozikel. Minden ember őrizkedjen szorgalmatosán a’ bűnnek kezdetétől; mert nem tudja az ember, mi­re viszi utollyára. A’ ki a’ virtustól eltávozik, rend szeréut egyik bűnből a’ másikba esik, és gyakran irtózta! ó vége szokott lenni. Egy Berlini Aszszony világos Példája en­nek Úgy élt ő egy Férjűval, mintha Felesége lett volna; jóllehet nem volt öszsze eskettve vele. E’ volt az első hiba, mellybe léledzett. Ez az ember egy darab ideig Uraságoknál szolgált; de azután szolgálat nélkül élt, me Ily ál­lapotban arról gondolkodott, hogy Lopás állal táp- lállya magát. Véghez vitt minden Gonoszságokat: ajtókat nyitogatolt, Házakat törtfel, és a’ mit lo­pott, haza hordotta. Az Aszszony gondját visel­te, és élt a’ Férje ragadozásaiból, és így része­se volt amannak istentelenségének. — E’ vala má­sodik lépés az ő veszedelmére. így vitték életek’ módját egy darabig. Végre kinyilatkozott egy Tolvajság, mellyet az Ura vitt véghez, ’s tömlötzbe tétetett. Utánna láttak a’ do­lognak, a’Tolvajság rá sült; és azonnal megval­lotta: hogy még a’ Házánál sok lopott Jószág van. Majd az Ászszonyis kérdőre vonattatván, ta- ggadta, hogy ő a’felől valamit tudna. Ez igen nagy hiba volt; mert ha az igazat megmondotta volna, kegyelmesen büntettetett volna meg, és nem e- selt volna olly nagy veszedelembe. De minthogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom