Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988

Féld a. tak egymás közöttis már most: hogy szerezhesse­nek magoknak valamit; ’s végre arra a’ gyaláza­tos feltételre határozták magokat: hogy egy Ga­bonával kereskedő embert (»Ilyenek meg, ’s meg- foszszák azt. Valósággal lestis vetettek egy bi­zonyos Oberbetingeni gazdag lakos után } de megint leteltek erről, mert tudták} hogy sok Gyer­mekei vágynak — lelkek esmérete nem keménye- dett még meg egészen, ’s szívek nem mehetett reá} hogy egy egész Familiát szerentsétlenné lé­gyének. Tették hát másodszor a’ Tzelt egy iiün- hefer János nevű emberre, kinek sem Felesé­ge, sem Gyermekei nem vőltanak. iy5odik Esz­tendőben ?dik Maiusban meglesték, mikor Haj- denhájmból Alenbe ment volna; rajta ütöttek az úton ’s késsel keresztül verték. 200 forintot találtak nála , azzal megosztozkodtak , a’ hóitt te­stet bétették egy Bokorba ’s elmentek onnan. Aj télén a’ rablott Pénzzel Ilájdenhájmba be­tett, és ott az adósságát kifizette. De a’ gondolat­ban Han kérkedett a’ Pénzivei, melly által gyanú­ba ejtette magát; ’s minthogy a’ Gyilkosság már tudva volt, őrizet alá tették; kiis azonnal kivallot­ta mind gonosz tselekedetét, mind azt, hogy a’ segítő Társa ki volt. Ájzelent\s megfogták, ’s nekiis megkellett vallani tselekedetét. Mind a’ két Gyilkost fegyverrel megölték , Fejeket nyársba vonták, testeket pedig kerékben törték. Ez a’ Történet tanittya : hogy a’ pénznek kí­vánása által melly könnyen eltévelyedlielik az em­ber. De tamttya aztis} hogy bíráknak igazsága 'an, mikor azt mondja • 1S9 Fiam í

Next

/
Oldalképek
Tartalom