Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988

Példa.

187

lyen valótággal; mivel az ö eloltok idegen és új dolog volt, mivel sem ók, sem az ó Eleik Tsa- fákbatí nem forogtak. Meliyre nézve reszkettek minden Szülék annak meggondolására; bogy az ó Fiaiknak a’ Frantziák ellen kell menniek.

így volt ez Vésztf'áliábanis a' Lippei Grófságban. A’líekruták Sors által állíttattak ki. A.’ Sors a’ többek között egy Molnárnak a’ Fiára esett. Az Atya és Annya jajgattak a’ szomorú Történeten } de senki sem segíthetett rajtok.

Végre tsak ugyan állott elő egy Segítő. Volt ennek a’ Molnárnak egy Rékát er nevű Szolgája vagy Inassa, kit ő mint szegény Gyermeket felfogott és felnevelt. Az látta az ő Jóltévőjének szomorúságát, és epekedését, és a’Molnártól vett Jótéteményeknek meg találására ajánlotta magát ; hogy elmegyen a’ Fia helyett Katonának.

A’ Molnár az ajánlást eleinte nem akarta elfogadni; mert azt vélte: hogy nagy volna az a szívesség, mellyel az Inas ő hozzá akarna mutatni ; de az Inas azt álltotta: hogy még tsekély- ség volna azokhoz a’ jótéteményekhez képest, mellyeket a Molnár ö eránta mcgbizonyitott.

Végre elfogadta a’Molnár Szolgájának ajánlását; de azt híjába nem kívánta* Ila a’Szolga illy háládalos volt; 6 is az akart lenni* Ilogyhát liálá- datosságát eránta megmutassa , Fiává fogadta, ’s ollyan jussa lett a’ Házánál, mint a’ Természeti Fianak*

Hetven-